Washingtontól Újdelhiig számos állam mostanság óriási összegeket fordít arra, hogy csökkentse függését külföldi beszállítóktól és megőrizze működőképességét, ha egy fontos külső kapcsolat megszakad. A politika és a beruházások sokszínűek, de a cél közös: használható B-terv létrehozása.
Mit csinálnak a nagyok?
-
Egyesült Államok: a ritkaföldfémek és a mágnesgyártás visszahozatala miatt támogatásokat ad. A texasi Round Top projekt kereskedelmi indulását 2028-ra tervezik; az amerikai kormány akár 277 millió dollár közvetlen támogatást és 1,3 milliárd dollár hitelt helyezett kilátásba a „mine-to-magnet” lánc kialakításához.
-
Kína: Hszi Csin-ping vezetése alatt egy mintegy 295 milliárd dolláros országos AI-infrastruktúra-program előkészítése zajlik, amelynek célja, hogy a kulcstechnológiák legalább 80 százalékát hazai beszállítóktól szerezze be. Jelenleg erősen függ a kínai ipar amerikai mikrochipektől és feldolgozóberendezésektől, így a program lényege a szuverenitás növelése néhány éven belül.
-
Oroszország: Vlagyimir Putyin bejelentése szerint Oroszország kis atomerőművek sorozatgyártására készül, és kevesebb mint két évtized alatt 38 új nukleáris energiablokk megépítését tervezi, elsősorban az Urálban, Szibériában és a Távol-Keleten. Putyin hangsúlyozta azt is, hogy Oroszország nem engedheti meg magának a kritikus AI-függést külföldi technológiáktól; ezhez viszont jelentős elektromos energia-, adatközpont- és chipkapacitás kell.
-
Európai Unió: az EU 2030-ig összesen körülbelül 800 milliárd eurónyi további védelmi mozgásteret szándékozik létrehozni. Ennek részeként a SAFE program 150 milliárd euró hitelt tartalmaz, és a költségvetési szabályok lazítása további mintegy 650 milliárd eurónyi lehetőséget nyithat a tagállamok előtt. A cél: több saját hadiipari kapacitás, készletek és támogató infrastruktúra.
-
BRICS és India: a 2026-os újdelhi nyilatkozat a helyi valutás elszámolásokat és összekapcsolható fizetési rendszereket támogatta, miközben rögzítette, hogy nincs egyetlen mindenre alkalmazható modell. Narendra Modi indiai kormánya a Semicon 2.0 programra 1,275 billió indiai rúpiát különített el, hogy ne csak chipek csomagolása, hanem tervezési, gyártási, anyag- és szakemberkapacitás is megjelenjen Indiában.
Miért történik ez most?
A három évtizedes globalizációs modell, amely a költségminimalizálásra és a just-in-time ellátásra épült, hatékony békeidőben, de sebezhető krízis esetén. A hatékony ellátási lánc könnyen válik függőségi lánccá: egy beszállító kiesése vagy egy vám- és exportkorlátozásokkal sújtott piac elzáródása gyorsan paralizálhat iparágakat.
A geopolitikai feszültségek — az ukrajnai háború, a kínai–amerikai technológiai-súrlódások és az energiabiztonsági kérdések — valós fenyegetéssé tették ezt a kockázatot, ezért a kormányok és nagyvállalatok most védelmi jellegű kapacitásokat építenek.
Kkv-k szemszögéből: kockázat és lehetőség
A globális stratégiai önellátás háttérében a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) hasonló dilemmával kell szembenézniük, de jóval korlátozottabb forrásokból. Az AI gyors elterjedése munkahelyi változásokat hoz: az amerikai vállalatok 2026 első kilenc hónapában több mint 120 ezer bejelentett állásleépítésnél hivatkoztak az AI-ra. Ez részben költségcsökkentésről és termelékenységnövelésről szól — egy előfizetés és egyszeri AI-szolgáltatás gyakran olcsóbb, mint két alkalmazott.
Rövid távon a kkv-tulajdonosok számára ez logikus döntés lehet: egy kisebb csapat AI-val többféle feladatot elláthat. Hosszabb távon azonban veszély is rejlik abban, hogy egy cég kiszervezi vagy elveszíti a saját tudását: ügyfélismeretet, rejtett gyártási rutinokat, kapcsolati hálót és tapasztalatokat, amelyek nem feltétlenül pótolhatók algoritmusokkal.
Magyarországi adatok és kérdések
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 márciusa és augusztusa között a munkanélküliek száma havi adatok alapján 10 ezer fővel növekedett; ha a háromhavi gördülő átlagokat nézzük, 16 ezer fős emelkedés tapasztalható. Nem tisztázott, mekkora részben tulajdonítható ez az AI-nak, de a tendencia kockázatot jelez.
A K&H kkv bizalmi index legutóbbi adata 7 ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, és jelenleg 6 ponton áll; a mutató azonban továbbra is a pozitív tartományban maradt.
Minden vállalkozónak érdemes elgondolkodnia azon a kérdésen, amely a következő évekre releváns lehet: ha kiesik egy beszállító, ha egyik legnagyobb vevő eltűnik, ha az energia költsége erősen megemelkedik, vagy ha az AI-szolgáltató feltételei megváltoznak, és már korábban kiszerveztük a tudás egy részét — mennyi mozgásterünk marad?
Költség vs. függőség
A stratégiai önállóság ára jelentős lehet — ugyanakkor a függőség költsége is súlyos, ha egy kritikus láncszem megsérül. A nemzetközi példák és a hazai adatok együtt azt mutatják, hogy a függetlenség és a versenyképesség közötti egyensúly megtalálása a következő évek egyik kulcskérdése lesz mind állami, mind vállalati szinten.
A szerző: Kovács Sándor, üzleti tanácsadó, a Piac & Profit szakértői gárdájának tagja; több mint 25 év gyakorlati tapasztalattal a magyar kkv-szektor fejlesztésében.
