Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-bejegyzésben közölte: év végére elkészül a magyar oktatás új stratégiája, és két lépcsőben elindul a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak (NOKS) és a technikai dolgozók bérrendezése.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a gyermekközpontú oktatási rendszer kialakítása fokozatos, nem megy egyik napról a másikra. Az átépítésbe be kell vonni a diákokat, az oktatásban dolgozókat, a szakmai és érdekképviseleteket, valamint a szülői szervezeteket; Lannert szerint a változások csak többségi egyetértés esetén működhetnek kormányzati ciklusokon átívelően. „Egy olyan nagy rendszert, mint az oktatás, nem lehet rángatni” – fogalmazott.
Az elmúlt négy hónapban a tárca több száz egyeztetést szervezett, és ezek folytatódnak egyre szélesebb körben, írta a miniszter. Szerinte megkezdődött a központosítás lebontása és a gyorsabban orvosolható problémák kezelése.
A bejelentett korábbi lépések között Lannert felsorolta a következőket:
- az iskolaigazgatók jogköreinek bővítése;
- a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogainak növelése;
- az önkormányzatok nagyobb jövőbeli szerepe;
- a pedagógusok sztrájkjogának visszaadása;
- nyílt pályázat a tankerületek és a szakképzési centrumok új vezetőire;
- a tanárok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztése;
- a tanárok és a diákok felesleges terhelésének fokozatos csökkentése;
- 100 000 forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló családoknak;
- a NOKS- és technikai dolgozók bérrendezésének kétlépcsős elindítása.
A teljesítményértékelési rendszerről a miniszter azt írta, hogy azt „rendészeti területről importálták”. A tankerületi és szakképzési centrumvezetői pályázatok kapcsán Lannert kiemelte: nem történt tömeges leváltás, mivel „annak a világnak vége, amikor ez politikai alapon dől el”. Hasonló nyílt pályázatos eljárással alakították át korábban az egyetemeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait is. A háttérintézmények átvilágítása és átalakítása folyamatban van.
Az év végére elkészülő stratégia kiemelt eleme lesz a digitális környezet kezelése. Lannert szerint a közösségi média erőteljes használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést, míg a mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását. Ennek megfelelően a stratégia része lesz Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája, amelynek társadalmasítása hamarosan megkezdődik.
Továbbá készül egy új Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet alapos előkészítés és kipróbálás után vezetnek be; a miniszter szerint a NAT „nem attól nemzeti, hogy ráírjuk”. Emellett átfogó szövegértés-fejlesztési program indul, külön figyelemmel a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségnyújtásra. Az iskolák módszertani támogatást és szakmai mozgásteret kapnak, hogy a fejlesztést a saját tanulóik szükségleteihez igazíthassák.
Lannert kiemelte: az oktatási stratégiáról, az új alaptantervről és az iskolaszerkezetről a minisztérium nem egyedül dönt majd. Szerinte véget ért az elmúlt 16 évre jellemző „diktátumok” korszaka, és az új rendszer kialakítását többségi konszenzusra kell építeni.
Miért számít ez?
A bejelentett intézkedések egyszerre célozzák a pedagógiai irányítás decentralizálását, a pedagógusi munkaerő megtartását bérrendezéssel, valamint a digitális és mesterségesintelligencia-kezelés beépítését az oktatásba. Az év végére tervezett stratégia és a NAT várhatóan meghatározó keretet ad majd a jövő oktatáspolitikájának és iskolai gyakorlatának Magyarországon.
