A 4iG Csoport egy belső vállalati kezdeményezés keretében gyerekrajzpályázatot hirdetett a tavalyi gyereknaphoz kapcsolódó aktivitásokhoz kapcsolódva. A beérkezett rajzokból mesterséges intelligencia bevonásával készült rövid animációs film született, amelynek címe Kapcsolatmentők; a film létrehozásában ChatGPT-t használtak fel az ötlet feldolgozásához és a történet megfogalmazásához.
A Kapcsolatmentőkben erdei állatok mentik meg a viharban megsérült kommunikációs hálózatot. A műfaj egyszerre gyerekeknek szóló mese és technológiai demonstráció: a rajzokon megjelentek a századunk kommunikációs kellékei, például a wifi-jel-szimbolika, ami rávilágít arra, hogy a digitalizáció témái már a gyermekek világába is beépülnek.
A mese szerepe az AI-korszakban
Steigervald Krisztián generációkutató az eseményen azt hangsúlyozta, hogy a mese soha nem pusztán szórakoztatás; minden kor meséi tükrözik a kor fontos kérdéseit, félelmeit és elvárásait. A Grimm-meséktől a szocialista idők pedagógiai meséin át a mai történetekbe a digitalizáció és a technológiai bizonytalanságok épülnek be — ezért láthatóak a modern kommunikációs elemek a gyerekrajzokon alapuló történetben.
Steigervald rámutatott, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai miatt a 10–12 évnél fiatalabb gyerekek elsősorban tapasztalatokból tanulnak: a minták, élmények és a kapcsolati helyzetek formálják a fejlődésüket. Ennek fényében különösen fontos, hogy a szülők viselkedése — például a telefonhasználatuk — mintaként szolgál a gyerekek számára: ha a felnőttek állandóan maguknál tartják a készüléket, de nem töltenek időt a gyerekekkel, abból a gyerekek saját következtetéseket vonnak le.
Az előadás felidézte az Országos Széchényi Könyvtár 2020-as önbevalláson alapuló felmérését is, amely szerint a magyar lakosság 53 százaléka egy év alatt egyetlen könyvet sem olvas el. A generációkutató úgy értékelte: ha a gyerekek nem látják otthon a könyvolvasást, kevésbé lesz része a mindennapjaiknak az elmélyülés és a képzelet gyakorlása, ami később a figyelem és a döntéshozatal fejlődését is befolyásolhatja.
Tudatosság és kapcsolódás: kerekasztal a szülői szerepről
A rendezvény kerekasztal-beszélgetése, "Hogyan viszonyuljunk szülőként az AI-hoz?", a családokban szükséges egyensúlyról értekezett az olvasott és a digitális mese között. Beszédes Henrietta, a Boldog Gyerek blog alapítója azt emelte ki, hogy ez elsősorban nem technológiai probléma, hanem családi-szervezési kérdés: sok szülő számára hasznosak azok a rövid időszakok, amikor a gyerek tabletezéssel leköti magát, de fontos, hogy mellette tudatosan jelen legyenek a közös olvasás és beszélgetés alkalmai.
Flakstad Emőke, a 4iG Csoport társadalmi felelősségvállalásért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy a mai családok más időnyomásban élnek, mint korábban, ezért nem érdemes bűntudatot kelteni a szülőkben; lényegesebb, hogy legyenek közös, reagálós, beszélgetős helyzetek a családban.
Sipka Bence pszichológus, az ember–technológia kapcsolat szakértője a meseolvasás interakciós szerepét emelte ki: nemcsak a történet számít, hanem az is, hogyan beszélnek róla a szülők a gyerekekkel. A közös mesélés során alakulnak ki azok a kommunikációs és érzelemszabályozó minták, amelyek később segítik a gyerekeket a félelmek, szomorúság vagy kitartás megélésében és feldolgozásában.
Mikor segít az AI és mikor vesz el lehetőségeket?
A beszélgetés fontos témája volt az is, hogy az AI mikor szolgálja az alkotást, és mikor végzi el a gyerek helyett a feladatot. Flakstad Emőke példaként említett egy szakképző iskola gyakorlatát, ahol 16–17 éves diákok tanári támogatással irodalmi művet dolgoztak fel mesterséges intelligencia használatával, majd társasjátékot készítettek belőle. A hangsúly az volt, hogy a diákok kritikus viszonyt alakítsanak ki az eszközzel, megtanuljanak jó promptokat adni, értelmezni a visszajelzéseket és közösen létrehozni valamit.
Fegyverneki Gergő digitálispedagógia-szakértő szerint a tiltás nem hatékony: az AI-t „megszelídíteni” kell, nem betiltani. A pedagógusoknak és a szülőknek kulcsszerepük van abban, hogy megtanítsák a gyerekeknek a kritikus használatot, a hibák felismerését és a források ellenőrzését. Szavai szerint gyakran csak az ismeri fel az AI hibáját, akinek megvan a megfelelő tudása — ezért a biztos iskolai tudás továbbra is alapvető.
Sipka Bence kétféle AI-használati mintát különböztetett meg: a „kentaur” használó szétválasztja a munkafázisokat és tudatosan dönt, mit bíz a gépre, míg a „cyborg” folyamatos, megszakítatlan interakcióban marad az AI-jal. Szerinte először a feladatok részekre bontását, a célok meghatározását és az egyes lépések tudatos kiosztását kell megtanítani a gyerekeknek.
Fő üzenet: keretek és jelenlét
A 4iG Csoport rendezvényének összegző üzenete az volt, hogy az AI-tól nem kell rettegni, de keretek közé kell helyezni használatát. Ehhez technológiai ismeret mellett szükséges a családi tudatosság, a szülői jelenlét, pedagógiai bátorság és generációs önismeret is. A vita nem arról szólt, hogy a technológia önmagában jó vagy rossz, hanem arról, miként ülhetnek le a felnőttek a gyerekek mellé, és miként segíthetnek nekik eligazodni egy AI-val átszőtt világban.
A Kapcsolatmentők projekt és a beszélgetések a 4iG Csoport megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készültek; a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége a cikk létrehozásában nem vett részt.
