A GKI júliusban, 1000 főre reprezentatív mintán végzett felmérése a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi elterjedtségét vizsgálta. Az eredmények szerint a dolgozók közel fele egyáltalán nem használja az AI-t munkavégzés közben.
Miért nem használják az AI-t a munkához?
Azok között, akik soha vagy csak ritkán alkalmaznak AI-t, a leggyakoribb okok a következők:
- 30% nem látja, hogyan tudná az AI segíteni a munkáját;
- 31% szerint munkakörében az AI nem releváns;
- 29% technikai ismerethiányra hivatkozik.
Ezzel szemben a formális vagy szervezeti akadályok — például munkahelyi tiltás vagy nem támogató szervezeti kultúra — csak kis részben jelentenek problémát: ezek a válaszadók 5–7%-ánál fordulnak elő. A válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek, ezért az összegek 100% felett is lehetnek.
A felmérés szerint tehát az AI-használatot elsősorban a személyes tudás- és motivációhiány korlátozza, nem pedig intézményi tiltások.
Demográfiai különbségek
A nemek között csak néhány eltérés látható: a férfiak általában szkeptikusabbak az AI hasznosságát illetően, míg a nők gyakrabban érzik úgy, hogy nincs elég technikai tudásuk az alkalmazáshoz. Érdekesség, hogy a használati gyakoriság mindkét nemnél gyakorlatilag megegyezik.
Korosztályok szerint a fiatalabbaknál ritkábban jelent gondot a technológiai ismeretek hiánya; az idősebb korosztályoknál ez gyakrabban előfordul. Ugyanakkor az 50 év felettiek csak kis hányada említi a szervezeti kultúrát fékező tényezőként.
Foglalkozási csoportok szerinti eltérések
A gátló tényezők jelentősen eltérnek foglalkozási csoportonként:
- Az AI-t nem használó önálló értelmiségiek körében 56% azok aránya, akik technikai képességeik hiányát jelölik meg akadályként; ugyanakkor ők panaszolják a legkevésbé, hogy az AI ne segítené munkájukat.
- A vállalkozók jellemzően magabiztosabbnak érzik technikai tudásukat, de 64%-uk nem látja, hogy az AI hogyan segítené a munkájukat.
- A vállalati vezetők körében a szervezeti kultúra hiányát 13% jelölte, míg a céges szabályozást 17% említette gátló tényezőként.
Megfigyelés: a közszférában dolgozó irodai alkalmazottak mindössze 1%-a érzi úgy, hogy munkahelyi szabályozás akadályozná az AI használatát (a versenyszférában ez az arány 7%), és csak 9% említi a szervezeti kultúra fékező hatását.
Következtetések és javaslatok
A felmérés rámutat, hogy az AI pozitív hatása a termelékenységre jól látható, ugyanakkor a terjedést elsősorban belső tényezők — technológiai tudás hiánya, bizalmi deficit és az alkalmazási lehetőségek körüli szkepticizmus — gátolják. Hosszú távon azok a vállalatok és országok lesznek versenyképesek, amelyek képesek új technológiákat, így az AI-t is hatékonyan implementálni.
A szerzők ezért elengedhetetlennek tartják a célzott képzési struktúrák kiépítését, akár vállalati, akár állami szinten, mert megfelelő oktatással a felhasználói kör jelentősen bővíthető, és a dolgozók is felismerhetik az AI gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.
Elemzés szerzői: Mihályi Máté; dr. Molnár László
Kutatási területeik: gazdaságpolitika, makrogazdaság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás; régiónkénti különbségek, környezetvédelem és munkaerőpiaci trendek.
