A The Economist szerint a generatív mesterséges intelligencia (AI) korában a tartalom-előállítás küszöbe jelentősen lecsökkent: egyetlen utasítással cikkek, programkódok vagy képek hozhatók létre vagy módosíthatók. Ennek következményeként olcsó, tömegesen előállított alkotások árasztották el az internetet, ami hatást gyakorol több piaci szegmensre és intézményre.
Könyvpiac: robbanásszerű növekedés az Amazonon
Az Amazon e-könyv-piaca különösen látványos példája a változásnak. A ChatGPT 2022 végi megjelenése előtt havonta nagyjából 100 ezer e-könyv jelent meg a platformon; 2025 végére ez a szám havi 300 ezerre emelkedett. A Cornell Egyetem és a Minnesotai Egyetem kutatói mesterségesintelligencia-szűrő szoftverekkel vizsgálták a köteteket, és arra jutottak, hogy a növekedés nagy részéért a chatbotok és AI-szövegíró eszközök felelősek.
Bár az AI-val készült könyvek általában rosszabb értékeléseket kapnak az Amazonon, a puszta tömeg maga is problémát jelent: a platform telítődhet, és a valódi minőség felderítése nehézkesebbé válik.
Jog: több per, változó szerep a jogérvényesítésben
Két amerikai közgazdász elemzése szerint a jogi képviselő nélkül benyújtott polgári keresetek száma 2023 és 2025 között megduplázódott, elérve a 41 ezret. A 2026-ban benyújtott beadványok 18 százalékában fedeztek fel AI-technológiával készült szövegrészleteket. Érdekesség, hogy az önállóan benyújtott keresetek sikerességi rátája nem csökkent az AI-használat megjelenésével, ami arra utal, hogy a technológia érdemben segítheti a lakosságot a jogérvényesítésben — ugyanakkor a megnövekedett ügyvolumen túlterheli a bíróságokat.
Tudomány: gyorsabb publikálás, de túl sok kézirat
A tudományos közlésben is érezhető a trend. Egy friss tanulmány szerint a 2025-ben megjelent tudományos dolgozatok 57 százalékában mutatható ki mesterséges intelligenciára utaló nyelvhasználat, szemben a 2023-as 12 százalékkal. A kutatók gyorsabban írhatják és terjeszthetik eredményeiket, ugyanakkor nő a szakmai aggodalom az alacsony színvonalú, esetenként értelmetlen kéziratok elszaporodása miatt, ami ellehetetlenítheti a lektorálási rendszereket.
Szoftverfejlesztés: "vibe coding" és több alkalmazás az App Store-ban
A szoftverfejlesztésben megjelent úgynevezett "vibe coding" lehetővé teszi összetett alkalmazások létrehozását mélyebb programozási ismeretek nélkül. Az Apple iOS App Store-ba feltöltött alkalmazások havi száma 2025 óta jelentősen nőtt: a tavaly májusi, 50 ezer alatti szintről mára havi 100 ezer fölé emelkedett. A növekedés egybeesik olyan, kifejezetten kódbázisok készítésére fejlesztett AI-modellek, például a Claude Code és a Codex megjelenésével.
Zeneipar: napi tízezrekben mérhető AI-zenék
A Deezer streamingszolgáltató becslése szerint naponta mintegy 75 ezer MI-generált dalt töltenek fel a platformra; 2025 januárjában ez a szám még csak 10 ezer volt. A mesterséges intelligencia által készített művek az újonnan feltöltött számok 44 százalékát teszik ki. A Deezer felmérése szerint a hallgatók 97 százaléka nem képes megbízhatóan megkülönböztetni a gépi zenét az emberi előadók munkáitól. Bár a többség elméletben az emberi alkotásokat részesíti előnyben, a gyakorlatban a felhasználók gyakran nem tudnak különbséget tenni.
Következmények és intézményi nyomás
Az átalakulás több területen is intézményi nyomást eredményez: a jogi eljárások számának növekedése túlterheli a bíróságokat, a tudományos publikációk tömege nehezíti a peer review működését, és a tömeges, alacsony erőforrás- vagy minőségigényű tartalom előállítása összességében csökkentheti a szellemi termékek megítélt értékét. Mindezek miatt egyre hangsúlyosabbá válnak a moderálás, hitelesség-ellenőrzés és szabályozás kérdései a digitális tartalompiacokon.
Összefoglalás
A generatív AI eszközök terjedése 2022 óta gyorsította a tartalomgyártást szinte minden kulturális és gazdasági szegmensben: az e-könyvektől és appoktól a jogi beadványokon át a zenéig. A mennyiség növekedése rövid távon demokratizálja a tartalomkészítést és segítheti a lakosság jogérvényesítését, hosszabb távon azonban intézményi feszültségeket és a szellemi termékek értékének potenciális leértékelődését hozhatja magával.
