A PwC 2026-os Global Digital Trust Insights felmérése szerint a következő 12 hónapban a szervezetek elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) biztonságára kívánnak erőforrásokat fordítani. A kutatásban részt vevő 3,887 üzleti és technológiai vezető válaszai alapján az AI-re szánt részarány 36% volt, megelőzve a felhőinfrastruktúra biztonságát (34%), a hálózatbiztonságot (28%) és az adatvédelmet (26%).
A felmérés adatfelvétele 2025. május és július között zajlott, és a válaszadók a világ 72 országából kerültek ki; a megkérdezett szervezetek között sok nagyvállalat is szerepelt: a válaszadók egyharmada (33%) olyan céget képviselt, amelynek árbevétele 5 milliárd USD vagy nagyobb.
Ellenállóképesség és felkészültség: részben megoldott, részben hiányos
A kutatás rámutat: bár a biztonsági és üzleti vezetők körülbelül fele úgy véli, hogy szervezete „határozottan képes” ellenállni kibertámadásoknak, csak 6% gondolja úgy, hogy ez a képesség minden vizsgált területre teljes mértékben kiterjed. A válaszadók körülbelül fele jelezte, hogy határozottan képesek kezelni a gyenge hitelesítési és hozzáférés-ellenőrzési problémákat (55%), a sebezhető csatlakoztatott termékek és eszközök kockázatait (48%), az elavult rendszerek kockázatait (45%) és az ellátási lánc sérülékenységeit (43%).
A kutatók szerint a szervezeteknek befektetniük kell az AI-technológiák megértésébe és alkalmazásába, valamint a kapcsolódó kibervédelmi készségek fejlesztésébe. Emellett fontos, hogy az üzleti vezetők és a technológiákat használó csapatok tisztában legyenek ezek kereteivel és a kapcsolódó kiberkockázatokkal, ideértve az AI támadásban és védekezésben történő alkalmazásának eseteit.
Költségvetések növekedése és prioritások
A szervezetek 78%-a jelezte, hogy kiberköltségvetése várhatóan növekedni fog a következő évben. Ennek a csoportnak körülbelül egyharmadánál (32%) a kiberbüdzsé várhatóan 6–10%-kal emelkedik. Az AI térnyerése tükröződik a költségvetési prioritásokban is: az AI-ba irányuló beruházás szerepel a lista élén (36%), a felhőbiztonság 34%-kal, a hálózatbiztonság 28%-kal és az adatvédelem 26%-kal követi.
A vezetők közel fele (48%) a fenyegetettség-felderítés AI-vel támogatott fejlesztését tartja kiemeltnek az elkövetkező 12 hónapra, és több mint harmada (35%) helyezi előtérbe az ügynökalapú AI alkalmazását.
Kiberkockázat-kvantifikáció és incidensköltségek
A szervezetek egyre gyakrabban számszerűsítik a kiberkockázatok pénzügyi hatását: a válaszadók fele számolt be arról, hogy jelentős vagy nagy mértékben alkalmaz jelenleg kiberkockázat-kvantifikációt, ami emelkedés az előző évi 44%-hoz képest. Ugyanakkor a vezetők egynegyede szerint az elmúlt három év legsúlyosabb adatvédelmi incidense legalább 1 millió amerikai dollár költséget jelentett a szervezetük számára. A leginkább kitettséget mutató csoportok között vannak azok a vállalatok, amelyek árbevétele meghaladja az 5 milliárd dollárt (41%), az Egyesült Államokban működő szervezetek (37%), és a technológiai, média- és telekommunikációs (TMT) ágazat (33%).
Szakemberhiány: akadály az AI-alapú védelem elterjedésében
A kiberbiztonsági munkaerő hiánya továbbra is kritikus nehézséget jelent. A válaszadók fele (50%) azt mondta, hogy az AI-alapú kibervédelem bevezetésében a legnagyobb belső akadályt a szükséges tudás és releváns készségek hiánya okozta az elmúlt 12 hónapban (41%). Válaszul a vállalatok olyan területekre összpontosítanak, mint a mesterséges intelligencia és gépi tanulási eszközök (53%), a biztonságautomatizálási megoldások (48%), a kibereszközök konszolidációja (47%) és a kibervédelmi csapatok át- vagy továbbképzése (47%).
A készséghiány nem korlátozódik az AI-ra: a vezetők 47%-a a megfelelően képzett szakemberek hiányát említi fő akadályként az operatív technológiai (OT) és az ipari dolgok internete (IIoT) rendszerek védelmében.
Kvantumfenyegetésekre való alacsony felkészültség
A kvantumtechnológiák fejlődése komoly, de alulkezelten kezelt kockázat: a szervezetek kevésbé érzik magukat felkészültnek a kvantumszámítástechnikai fenyegetésekre (26%) mint más területekre. A felhőalapú fenyegetésekre 33%, a csatlakoztatott eszközök elleni támadásokra 28% érzi magát felkészültnek, a harmadik féltől származó adatvédelmi incidensekre pedig 27%.
Majdnem minden második szervezet (49%) egyáltalán nem kezdte meg, vagy nem is fontolta meg a kvantumrezisztens biztonsági intézkedések bevezetését. Ennek okai között a posztkvantum kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya, a korlátozott belső erőforrások és egyéb prioritások szerepelnek.
Következtetések
A PwC 2026-os felmérése arra világít rá, hogy az AI gyors térnyerése alapvetően formálja át a kibervédelmi prioritásokat és költési döntéseket. Ugyanakkor a szervezetek felkészültsége egyenetlen: míg sokan növelik költségvetésüket és AI-alapú fenyegetésfelderítést építenek be, a szakemberhiány és a kvantumkockázatok alacsony kezeltsége továbbra is jelentős sebezhetőségek maradnak.
Módszertan (szerkesztőknek)
A PwC 2026-os Global Digital Trust Insights felmérése 2025. május–július között zajlott, 3,887 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével. A válaszadók iparág és régió szerint széles körben reprezentáltak voltak, és a felmérés 28. éve futó, éves sorozatát képezi.
