Egy 2026. június 22-én végzett, 1 600 fős Europion-felmérés szerint a magyar munkavállalók nagy része nem tartja úgy, hogy a mesterséges intelligencia (AI) rövid távon kiválthatná a munkakörét. A válaszadók 49 százaléka egyáltalán nem érzi a munkakörét helyettesíthetőnek, további 33 százalék pedig inkább nem érzi annak. Mindössze 18 százalék gondolja úgy, hogy munkáját inkább vagy teljes mértékben ki tudná váltani az AI.
Kor- és foglalkoztatási bontás
A bizakodás különösen erős az 50 év felettiek és a fizikai munkát végzők körében: ezekben a csoportokban a megkérdezettek 86–87 százaléka nem érzi veszélyben a munkáját. Ezzel szemben a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásban dolgozók pesszimistábbak: ezekben a csoportokban több mint minden negyedik munkavállaló úgy érzi, hogy helyettesíthető.
A munkakör megszűnésének időtávjával kapcsolatban a válaszadók 66 százaléka szerint egyáltalán nem fenyegeti őket ez a veszély; további 16 százalék szerint ez csak több mint öt éves távlatban következhet be. A 16–29 éveseknél azonban csak 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog megszűnni a munkaköre az AI miatt, vagyis a fiatalabbak aggodalmai nagyobbak.
Érdekes módon a vezetők érzik magukat a leginkább veszélyeztetettnek: a vezetői pozícióban dolgozók 54 százaléka gondolja, hogy munkahelye megszűnhet az AI miatt, és ezen belül 23 százalék szerint ez 1–2 éven belül megtörténhet. A beosztottak esetében csak 31 százalék számít ilyesmire, és közülük 16 százalék szerint ez több mint öt év múlva történhet meg.
A munkavégzés típusa szerinti bontásban a szellemi munkát végzők 44 százaléka véli úgy, hogy a munkaköre megszűnhet, míg a fizikai munkát végzőknél ez az arány 32 százalék. Szektorok szerint az állami és közszolgáltatásokban dolgozók érzik magukat a legbiztonságosabbnak: csak 16 százalékuk gondolja, hogy munkakörét fenyegeti az AI.
AI-használat a munkahelyen: elterjedtség és gyakoriság
A kérdéses munkahelyi gyakorlatok alapján az Europion-felmérés szerint az összes munkavállaló 42 százaléka használ valamilyen szinten AI-t a munkájához. Napi rendszerességgel 14 százalék, heti rendszerességgel pedig 11 százalék használja az eszközöket. Kor szerint erőteljes különbségek figyelhetők meg: a 16–29 évesek 65 százaléka használ valamilyen szinten AI-t a munkájához, míg az 50 év felettiek körében ez az arány nagyjából 30 százalék.
Szektoronként a legmagasabb használat a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban — például informatikában, tudományos tevékenységekben és kommunikációs szektorban — tapasztalható: ezekben az ágazatokban a dolgozók 65 százaléka használ AI-t, és közel egyharmaduk (32 százalék) naponta. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban (például vendéglátás, logisztika) csak 30 százalék a használati arány. Az állami és közszolgáltatásokban dolgozók 41 százaléka, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók pedig 51 százaléka jelzett valamilyen AI-használatot.
Mennyit javít a hatékonyságon az AI?
A munkavállalók többsége szerint az AI csak kis vagy közepes mértékben növeli a hatékonyságot: 44 százalék kis mértékű, 35 százalék közepes mértékű javulást jelez. Csak 17 százalék tartja az AI-t jelentős hatékonyságnövelő tényezőnek.
Földrajzi és szektoriális különbségek is megjelennek: a fővárosban dolgozók 27 százaléka érzékeli jelentős hatékonyságjavulást, míg a községekben élők körében ez az arány csupán 9 százalék. Az iparban, mezőgazdaságban és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban dolgozók között is alacsonyabb (12–13 százalék) azok aránya, akik jelentős javulást tapasztalnak.
Érdekes paradoxon, hogy bár az idősebbek körében a legalacsonyabb az AI-használat elterjedtsége, ők viszonylag nagyobb arányban tartják jelentősnek a hatékonyságnövekedést: a 60 év felettiek 23 százaléka tulajdonít jelentős hatékonyságjavulást az AI-nak, míg a fiatalabb korosztályokban ez az arány 15–17 százalék.
Mire használják leggyakrabban az AI-t a munkavégzés során?
A leggyakoribb felhasználási cél az információgyűjtés: a válaszadók fele használja erre az AI-t. Ezt követi a szövegalkotás (36 százalék), fordítás (34 százalék), dokumentumszerkesztés (25 százalék) és e-mailek, egyéb kommunikáció (24 százalék).
A magas hozzáadott értékű szektorokban nem csak gyakoribb az AI-használat, hanem többféle funkcióra is alkalmazzák: ebben a körben információgyűjtésre 63 százalék, fordításra 46 százalék, e-mailezésre és kommunikációra pedig 37 százalék fordul az AI-hoz.
Módszertan
Az Europion a felméréshez az adatokat 2026. június 22-én gyűjtötte mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintában 1 600 fő vett részt; az eredmények reprezentatívak a magyar, 16 évesnél idősebb lakosságra nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb eltéréseket súlyozással korrigálták; a súlyozás során a válaszadók különböző digitális tevékenységeit is figyelembe vették. A mérés hibahatára 2,5 százalék, azaz a bemutatott százalékos eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el attól, mintha az ország összes 16 év feletti lakosa vett volna részt a felmérésben.
