A PwC Magyarország friss elemzése szerint a mesterséges intelligencia (MI), az automatizáció és a gépi tanulás hatása a hazai munkaerőpiacra több lépésben jelentkezik, és a következő 15 évben hozzávetőleg 900 ezer munkahelyet érinthet. A tanulmány rámutat: mivel Magyarország gazdasága erősen ipari fókuszú az OECD-adatok alapján, a legnagyobb változások a 2030-as évektől várhatók.
Mely ágazatokat érinti leginkább?
A PwC szerint a magyar feldolgozóipar, a szállítmányozás és az építőipar számíthat drámai átalakulásra az MI térnyerése miatt. Ezekben az ágazatokban dolgozik a magyar munkavállalók több mint egyharmada, és az összes, MI által érintett munkahely közel kétharmada esik ezekre az iparágakra.
Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa szerint: „Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással a MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon.”
Nemekre gyakorolt hatás
A PwC tanulmánya több hullámra bontja az MI hatásait, és ebből a nemek arányára is következtet. Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője emlékeztetett rá: „A korai szakaszokban (2020–2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással a MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai.”
A három hullám röviden
- Első hullám (2020-as évek eleje): az MI elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését végzi. Ezt főként az adatfeldolgozásra épülő ágazatok (például pénzügyi és infokommunikációs szektorok) érzik meg.
- Második hullám (a 2020-as évek közepe): erősödik az üzleti támogatási és egyszerű döntéshozatali funkciók átvétele (például általános adatbekérő-, egyeztető, HR és számviteli feladatok). Jól kontrollált környezetben, például raktárakban megjelenik az önálló anyagmozgatás.
- Harmadik hullám (2030-as évek): a fizikai munkák és a kézi precíziós feladatok automatizálása terjed (például összeszerelés, szállítmányozás), és ekkor várható a legnagyobb hatás a hazai ipari jellegű munkakörökre.
Módszertan és cél
A tanulmány nyilvánosan elérhető statisztikai adatok elemzésén és interjúkon alapul, amelyeket elsősorban a Mesterséges Intelligencia Koalíción (MIK) keresztül készítettek. A PwC UK "Will robots really steal our jobs?" című publikációjának módszertanára támaszkodva a kutatás időbeli hullámokra bontva vizsgálta az MI munkaerőpiaci hatásait, gazdasági szektorokra, foglalkozási formákra és munkavállalói típusokra lebontva.
A kutatás célja, hogy statisztikai adatokkal érzékeltetve felhívja a döntéshozók figyelmét a közelgő változásokra, és támogassa a felkészülést az átalakuló munkaerőpiacra.
Kiegészítő információk
A tanulmány angol nyelvű változata How will AI impact the Hungarian labour market? címmel elérhető a PwC Magyarország weboldalán. A kutatásban részt vett a Budapesti Corvinus Egyetemen működő CEMS program nemzetközi diákcsapata is.
