A generatív mesterséges intelligencia megjelenése után sokan az újságírói munka végét jósolták, ma azonban egyértelműbbé vált, hogy a valóság összetettebb: a technológia nem az újságírókat teszi feleslegessé, hanem alapjaiban átrendezi a szerkesztőségek működését.
Az elmúlt két évben a világ legnagyobb médiavállalatai több helyen átszervezéseket hajtottak végre, miközben jelentős AI-fejlesztésekbe kezdtek. Ennek eredményeként új munkakörök jelentek meg a szerkesztőségekben, amelyek néhány éve még nem léteztek: AI-szerkesztők, szerkesztőségi technológiai vezetők, adatelemzők és az algoritmusok működését felügyelő szakemberek dolgoznak az újságírók mellett.
A magyar helyzet és a NMHH értékelése
A változás nem csak nemzetközi jelenség: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös Médiapiaci Jelentése szerint a generatív mesterséges intelligencia a médiapiac egyik legfontosabb átalakító erejévé vált. A jelentés szerint ma már nem az a kérdés, hogy a technológia megjelenik-e a médiában, hanem az, hogy a szereplők miként illeszkednek az átalakuló üzleti modellekbe.
Az NMHH rámutat: a digitális eszközök és az AI-alapú megoldások demokratizálták a tartalomgyártást — olyan képeket és hanganyagokat lehet egyszerűbb eszközökkel előállítani, amelyek korábban jelentős technikai háttérhez kötődtek.
Mire használják az AI-t a szerkesztőségekben?
A mesterséges intelligencia elsősorban háttérfolyamatok felgyorsítására alkalmas. Tipikus alkalmazások:
- kutatások és adatfeldolgozás,
- fordítások és átiratok készítése,
- tartalmi összefoglalók előállítása,
- technikai szerkesztési feladatok automatizálása.
Ezek a megoldások jelentős időmegtakarítást hozhatnak, és lehetővé teszik, hogy ugyanazt a cikket több platformon — weben, videó-, közösségi média- és mobilformátumban — gyorsabban és olcsóbban juttassák el a közönséghez.
Mi marad emberi feladat?
Ugyanakkor felértékelődik minden olyan tudás, amelyet az AI nem képes pótolni. Elsősorban emberi feladat marad:
- az eredeti információk megszerzése és helyszíni riporteri munka,
- források ellenőrzése és tények hitelesítése,
- összefüggések feltárása és szakmai ítéletalkotás.
Számos nemzetközi médiavállalat ezért úgy tekinti az AI-t, mint az újságírók munkáját kiegészítő eszközt: céljuk, hogy az újságírók több időt fordíthassanak értékteremtő feladatokra.
Kockázatok és szabályozási reakciók
A technológia kétélű fegyver: bár növeli a hatékonyságot, új kockázatokat is hoz. Különös figyelmet kapnak a következők:
- deepfake-videók és manipulált hangfelvételek,
- automatikusan generált félretájékoztató tartalmak,
- szerzői jogi és etikai kérdések.
A szakmai szervezetek reakciója nem elsősorban tiltás volt, hanem útmutatók és ajánlások kidolgozása a felelős AI-használat kereteiről. Magyar reklám- és médiaszakmai szervezetek idén közösen készítettek ajánlásokat az AI alkalmazásáról, miközben a hitelesség és a jogi megfelelés egyre fontosabb versenyelőnnyé válik.
Mire számíthatnak a szerkesztőségek a következő években?
A következő évek egyik legnagyobb kihívása valószínűleg az lesz, hogy a szerkesztőségek mennyire tudják ötvözni az új technológiákat az újságírás hagyományos értékeivel. A verseny egyre kevésbé az AI és az ember között zajlik; sokkal inkább azok között, akik képesek új kompetenciákat építeni, és azok között, akik a régi működési modelleknél maradnak.
A jövőben nem az számít majd elsősorban, hogy hány feladatot vesz át a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy a médiavállalatok hogyan használják az eszközöket a hitelesség, a minőség és az olvasói bizalom megőrzésére.
