Az Európai Központi Bank (ECB) Sintrában tartott éves konferenciáján idén egyértelműen a mesterséges intelligencia (MI) hatásai uralták a vitát: résztvevők azt tárgyalták, hogyan alakíthatja át az AI a világgazdaságot, és milyen következményekkel jár ez a pénzügyi stabilitás szempontjából.
A tanácskozáson jegybanki vezetők és pénzügyi szakértők egyaránt rámutattak, hogy az AI sok területen hozhat váratlan következményeket — a pénz- és munkaerőpiacoktól a hitelezésen és a biztonságpolitikán át az energiaigényig —, és ezek egy részét ma még nehéz megbecsülni.
Kétélű hatás: növekedés és sebezhetőség
Torsten Slok, az Apollo Global Management szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI hatása nem egyirányú: akár jobb, akár rosszabb teljesítményt hoz a technológia, mindkét esetben jelentős hatásokkal járhat a pénzügyi stabilitásra. Slok szerint maga az AI-szektorba áramló nagy tőkeberuházás önmagában hozzájárult az amerikai GDP növekedéséhez, becslése szerint nagyjából egy százalékponttal.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) a jelen beruházási hullámot a gazdaságtörténet nagy spekulációs dönthullámaihoz hasonlította, például az 1840-es évek brit vasúti lázához vagy a dotcom-lufihoz.
Buborék- és manipulációs kockázatok
A szakértők szerint az AI képes lehet gyorsan felfújni, majd összeomlasztani piaci buborékokat, miközben profitál mindkét fázisból — ami piaci manipulációnak minősülne. Itay Goldstein, a Pennsylvaniai Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy automatizált algoritmusok manipulálhatják az árfolyamokat, mesterséges fellendüléseket és hirtelen összeomlásokat előidézve.
Hitelezés, átláthatóság és egyenlőtlenség
A mesterséges intelligencia pontosabb hitelkockázat-értékelést tehet lehetővé, így korábban a piacról kiszorult ügyfelekhez is juthatnának források. Ugyanakkor Tobias Adrian, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető tisztségviselője kiemelte: a gépi tanuláson alapuló hitelminősítő modellek gyakran „feketedoboz” működésűek, ami megnehezíti a döntési logika hatósági ellenőrizhetőségét és magyarázhatóságát.
Emellett az AI-vezérelt rendszerek nagyobb költségeket jelenthetnek a kibervédelemben, ami tovább mélyítheti a különbségeket a gazdagabb és a szegényebb vállalatok, illetve országok között.
Javasolt felügyeleti és védelmi megoldások
Sarah Breeden, a Bank of England alelnöke egy olyan védelmi mechanizmust javasolt, amely működésében a betétbiztosításhoz hasonló lehetne — célja, hogy bankcsődök esetén mérsékelje a rendszerszintű kockázatokat, ha az AI rendszerekhez kapcsolódó zavarok súlyos pénzügyi következményekkel járnának.
A siker is kockázatot hordoz
A legparadoxabb kockázat abból fakad, ha az AI eléri a legoptimistább teljesítményt: a gépek tömegesen válthatják fel az emberi munkaerőt, ami jelentős munkanélküliséghez, csökkenő jövedelmekhez és gazdasági visszaeséshez vezethet. Ezzel szemben, ha a technológia elmarad a várakozásoktól, a szektorba öntött nagy mennyiségű tőke nem térül meg.
Tiff Macklem, a Kanadai Jegybank elnöke emlékeztetett, hogy bár az internet óriási új iparágakat hozott létre, a dotcom-lufi kipukkanása így sem volt elkerülhető.
Összegzés
A sintrai konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az AI alapvetően új kockázati tényezőket vezet be a pénzügyi rendszerbe: növelheti a spekulációt, bonyolíthatja a felügyeletet és mélyítheti a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. A jegybanki és szabályozói eszközök fejlesztése és a transzparencia növelése kulcsfontosságú lesz a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez az AI gyors terjedése közepette.
A cikk a konferencia szereplőinek véleményeit foglalja össze; nem minősül befektetési tanácsadásnak.
