A Meta Platforms azt mérlegeli, hogy részvénykibocsátás révén több tízmilliárd dollárnyi friss tőkét vonjon be, miközben új finanszírozási forrásokat keres Mark Zuckerberg mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos tervei megvalósításához. A Financial Timesnak nyilatkozó, az ügyet ismerő három forrás szerint a vezetés “kreatív” tőkebevonási lehetőségeket vizsgál.
A döntés lehetőségét tovább serkentette, hogy az Alphabet — a Google anyavállalata — ezen a héten rekordnagyságú, 85 milliárd dolláros részvényügyletet hajtott végre, amelyet a nagy befektetői kereslet miatt további 5 milliárd dollárral is bővítettek.
Miért fontolgatja a Meta a tőkebevonást?
A Meta az idén MI‑hoz kapcsolódó beruházási kiadásait akár 145 milliárd dollárra emelheti, és a források szerint 2027‑re ennél is magasabb összeget tervezhet költeni. A vállalatnak új finanszírozási megoldásokra van szüksége a nagyméretű adatközpontok kiépítéséhez és az MI‑modellek betanítását kiszolgáló infrastruktúra megvásárlásához — ezek képezik Zuckerberg „személyes szuperintelligencia” víziójának alapját, amelyet a Facebookon, a WhatsAppon és az Instagramon keresztül, valamint hordható eszközökön keresztül kíván eljuttatni a felhasználókhoz.
Piaci környezet és verseny
A Meta lehetséges részvényeladásról folytatott megbeszélései egy rendkívül aktív amerikai részvénypiaci időszakban történnek. Több más nagy szereplő is nagy tőkebevonási terveket készít: Elon Musk SpaceX-e egy nagyszabású első nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) készül, az Anthropic és az OpenAI szintén Wall Street‑i tőzsdei bevezetéseken dolgoznak, és mindkét AI‑cég várhatóan több tízmilliárd dollárt vonhat be, értékük pedig meghaladhatja az 1 ezermilliárd dollárt.
A SpaceX IPO‑ja akár 86 milliárd dollárt is bevonhat, ami a cég értékelését 1,78 ezermilliárd dollárra teheti. Elemzők szerint a Microsoft és az Amazon is fontolóra vehet hasonló lépéseket, mivel adatközponti beruházásaik költségei meredeken nőnek.
A Meta eddigi finanszírozási lépései
A Meta korábban már új finanszírozási struktúrákhoz fordult. 2022‑ben hosszú lejáratú adósságállománya még nem érte el a 10 milliárd dollárt, de az elmúlt hónapok világméretű tranzakciói révén összesen 55 milliárd dollár hitelt vett fel. 2023 októberében 27 milliárd dollárra rúgó kötvénykibocsátással vont be pénzt a Blue Owl magántőke‑befektetővel közösen létrehozott vegyesvállalatán keresztül egy Louisiana államban tervezett, Manhattan méretű "Hyperion" adatközpont megépítésére.
Kockázatok, időzítés és belső döntés
A Meta egyelőre nem bízott meg bankokat az esetleges tranzakció lebonyolításával, és a források hangsúlyozták, hogy a vállalat végső soron el is állhat a részvénykibocsátástól. A vezetés tisztában van vele, hogy ha részvénypiaci kínálat mellett dönt, gyorsan kell cselekednie, hogy kihasználja a befektetői érdeklődést és a piaci kapacitást a mostani, történelmileg aktív amerikai tőkepiacok közepette.
A részvényárfolyamra is hatottak a hírek: a Meta részvényei pénteken mintegy hét százalékot estek az amerikai kereskedésben, és végül 5,5 százalékos mínuszban zártak; az esés felgyorsult, miután a Financial Times beszámolt a lehetséges részvénykibocsátásról.
Költségcsökkentés és egyéb lépések
A Meta a költségek csökkentésére is törekszik: múlt hónapban 8 ezer alkalmazottat bocsátott el, és további 6 ezer pozíció betöltését függesztette fel. Emellett 2025 végéig felfüggesztette részvény‑visszavásárlási programját, amelyet 2017 óta folytatott rendszeresen.
Hasonlóan a Meta‑hoz, a Google is szüneteltette részvény‑visszavásárlási programját az első negyedévben, miután tavaly hozzávetőleg 45 milliárd dollár értékben vásárolt vissza saját részvényeket a FactSet adatai és vállalati jelentések szerint.
