A hirdetések megjelenése a mesterséges intelligencia rendszerekben egyre valószínűbb, mivel az MI-szolgáltatók pluszbevételre kényszerülnek a fenntartható működés érdekében. A Bloomberg véleménycikke tavaly nyáron már figyelmeztetett erre a kockázatra; kevesebb mint egy évvel később pedig az Anthropic a Super Bowl reklámszünetében 8 millió dollárt (közel két és fél milliárd forintot) költött arra, hogy saját hirdetésében provokatívan állítson más MI-cégek reklámgyakorlatáról.\
Mennyire lehet nagy az üzlet? Konkrét számok
Az iparági elemzések szerint az MI-felületekre 2025-ben mintegy 1 milliárd dollár jutó reklámköltés 2029-re akár 26-szorosára nőhet, és a kereséshez kapcsolódó hirdetési piac 13,6 százalékát teheti ki. 2020 óta évente 200–300 milliárd dollárnyi befektetés áramlik az MI-iparágba, ami óriási összeget jelent; ezzel szemben a legjobban teljesítő cégek éves bevétele 20–30 milliárd dollár körül van, így az iparág többsége masszívan veszteséges. A fenntarthatóság felé a hirdetések bevétele jelenthet kitörési utat, az analógia a Google (reklámbevételek évente mintegy 300 milliárd dollár) és a Facebook (évi körülbelül 200 milliárd dollár) sikerével érthető.
Hol már megjelentek reklámok az MI-ben?
- A ChatGPT-ben már megjelentek hirdetések néhány országban (Magyarországon még nem).\
- A Microsoft Copilotban is vannak reklámszerű elemek; a Microsoft szerint ezek 25 százalékkal hatékonyabbak, mint a hagyományos online hirdetések.\
- A Google teszteli a reklámokat a Geminiben.\
- A Grokban is megjelentek hirdetések; Elon Musk szerint ez az X hirdetési üzletágának jövője.\
- A kínai MI-rendszerek is hasonló irányba haladnak.
Az Anthropic egyelőre ragaszkodik a hirdetésmentes Claude-hoz, ami összefüggésben állhat azzal, hogy előfizetési bevételben az egyik legerősebb szereplőnek számít.
Miért vonzó az MI a hirdetőknek?
A generatív MI a beszélgetés kontextusából képes következtetni a felhasználó szándékaira, így jóval személyre szabottabb, kevésbé „nyilvánvaló” reklámokat tud kínálni, mint a hagyományos, kulcsszavakra épülő rendszerek. Egy ilyen hirdetés organikusan illeszkedhet a párbeszédbe, és a felhasználó részéről segítő javaslatként, nem pedig tolakodó promócióként jelentkezhet. Ez a hatékonyság azonban egyszerre jelenti a visszaélés lehetőségét is: minél kevésbé reklámnak tűnik egy üzenet, annál könnyebben okozhat kárt sérülékeny csoportoknak (gyerekeknek, időseknek, krízishelyzetben lévőknek stb.).
Az „enshittification” kockázata
Szakértők attól tartanak, hogy a szolgáltatások életciklusa az úgynevezett enshittification felé vezet: először a felhasználók kiszolgálása, majd a hirdetők kiszolgálása kerül előtérbe, végül a szolgáltatás elsősorban a profit maximalizálására játszik, a felhasználói élményt feláldozva. Ezt a folyamatot a közösségi médiánál már megfigyelhettük, és ha az MI-szolgáltatók nagy reklámbevételek reményében hasonló stratégiát követnek, a felhasználói élmény és a platform megbízhatósága romolhat.
Döntéshozatal és szándékgazdaság: etikai aggályok
A Cambridge-i Egyetem kutatói rámutatnak, hogy az emberek gyakran az MI-t hívják segítségül döntésekhez (például milyen filmet nézzenek, mit főzzenek, vagy mit gondoljanak egy közéleti kérdésről). Ha ilyen kontextusba fizetett hirdetéseket integrálnak, az befolyásolhatja a felhasználók választásait — a kutatók ezt a jelenséget szándékgazdaságnak (intention economy) nevezték. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy az MI valós időben megjósolhatja a felhasználó döntési szándékát és ezt eladhatja hirdetőknek, akik így közvetlenül befolyásolhatják a döntési folyamatot.
Szabályozási és felelősségi kérdések
Számos kérdés nyitott marad: ki vállalja a felelősséget, ha egy MI-felületen megjelenő reklám félrevezető vagy káros? Hogyan kezeljék a közéleti-politikai hirdetéseket, illetve honnantól számít politikainak egy üzenet? Hogyan garantálható, hogy egy felhasználót tájékoztatnak arról, hogy egy javaslat fizetett tartalom-e, vagy pusztán az MI által képviselt „legjobb válasz”? Európában egyes nagy közösségi oldalak már megpróbálták kitiltani a politikai hirdetéseket, hogy megkerüljék az EU átláthatósági követelményeit, de ez a megoldás globális viszonylatban nem old meg minden problémát.
Kitekintés: várható fejlemények
A reklámok megjelenése az MI-ben nagyon valószínű, mert az üzleti nyomás és a hatalmas befektetések visszahozása erős motivációt ad a szereplőknek. Ugyanakkor a technológia sajátosságai — a rendkívül személyre szabott, beszélgetésbe ágyazott ajánlások — új típusú etikai és szabályozási kihívásokat hoznak. Sok szakértő attól tart, hogy ezeket a kérdéseket részben csak a gyakorlat során vagy utólag fogják megválaszolni, ha egyáltalán lesznek meggyőző megoldások.
Összegzés
A reklámok belépése az MI-be kiszámítható lépés a fenntarthatóság és profit felé vezető úton, de ez egyszerre hoz hatékonysági előnyöket és komoly kockázatokat. A személyre szabottabb, kevésbé reklámszerű üzenetek könnyebben befolyásolhatják a felhasználókat, és potenciálisan sérülékeny csoportokat is kiszolgáltathatnak. A kulcskérdés most az, hogy a szabályozás, az átláthatóság és a felelősségvállalás hogyan lesz képes szabályozni ezt a gyorsan fejlődő piacot, mielőtt a gyakorlat még több problémát generálna.
