A PwC Global Health Report szerint a jövőben sikeres egészségügyi szervezetek nem csupán digitális megoldásokat illesztenek be meglévő folyamataikba, hanem alapvetően újragondolják az ellátás működési modelljét. Az elszigetelt, epizodikus ellátást egyre inkább olyan integrált betegutak válthatják fel, amelyek a megelőzéstől és a diagnózistól kezdve a kezelésen át az utánkövetésig egy összefüggő rendszert alkotnak.
Miért változnak az elvárások?
A társadalmi igények is a prevenció és a folyamatos ellátás irányába hatnak: a PwC felmérése szerint a válaszadók 65%-a olyan egészségügyi rendszert szeretne, amely a betegségek kezelésénél nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre. Ugyanakkor mindössze 26% elégedett a digitális egészségügyi szolgáltatások jelenlegi alapjaival, ami azt jelzi, hogy a betegutak és az ellátási modellek fejlesztése szükséges.
Dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője szerint: „Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonokban, a munkahelyeken, a viselhető eszközökön keresztül és az adatok által formálódik. Az intézményközpontú szemléletet fokozatosan felváltja az emberközpontú, folyamatos és előrejelző működés.”
Az MI új infrastruktúraként
A jelentés hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia szerepe ma már túlmutat az adminisztratív támogatáson: az MI-t a kockázatok azonosításában, az állapotromlás korai felismerésében, a betegutak optimalizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában is alkalmazzák. Az MI értékét mostantól inkább a betegkimenetekre és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatás alapján mérik.
Ehhez elengedhetetlen a megfelelő adatkezelési, informatikai és biztonsági háttér, amely sok rendszernél továbbra is fejlesztésre szorul. A technológiai fejlődés eredményeképp a rutinszerű és adminisztratív feladatok egy része automatizálhatóvá válik, így az egészségügyi szakemberek több időt fordíthatnak komplex döntésekre, szakmai validációra és betegkommunikációra. A jelentés bevezeti az „algoritmikus kapacitás” fogalmát: a jövőben az ellátórendszer teljesítményét nemcsak az emberi erőforrások és ágyak száma határozza meg, hanem az adatok gyors és hatékony feldolgozásának képessége is.
„A legerősebb egészségügyi rendszerek nem feltétlenül azok lesznek, amelyek a legtöbb adatot gyűjtik, hanem azok, amelyek a rendelkezésre álló információkat a leggyorsabban és legbiztonságosabban képesek jobb döntésekké alakítani. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha kezelésük átlátható és biztonságos. A digitális egészségügy sikere ezért nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is” – tette hozzá a szakértő.
Az ellátás új helyszínei
A betegek ma már az egyszerű, gyors és személyre szabott szolgáltatási élményt várják az egészségügyben is. Bár a válaszadók 72%-a az elmúlt évben hagyományos rendelőben kapott szolgáltatást, csak 34% tekintené ezt a jövőben elsődleges ellátási helyszínnek. Ennek megfelelően a rutinszerű kontrollok, a krónikus betegek gondozása és a megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában valósulhatnak meg, míg a kórházak szerepe a komplex, akut és nagy erőforrásigényű beavatkozásokra koncentrálódik.
A betegút mint szervezési alapegység
A jelentés szerint a betegút válik a szervezés alapegységévé: az ellátást a megelőzéstől a diagnózison és a kezelésen át az utánkövetésig egységes folyamatként kezelik. Ez a szemlélet különösen fontos az idősödő társadalmak, a krónikus betegségek elterjedése és a több betegséggel együtt élő páciensek számának növekedése miatt.
A modellváltás a finanszírozásra is hatással van: az értékalapú ellátási modellek terjedésével a hangsúly az elvégzett beavatkozások mennyiségéről a páciensek számára elért eredményekre helyeződik át. A jövőben a fontos mérőszám nem annyira a vizitek vagy kórházi napok száma lesz, hanem az, hogy javult-e a beteg állapota és milyen hosszú távú egészségnyereség érhető el.
Adatlikviditás és integráció
A PwC szerint az adatalapú, megelőzésközpontú és MI-alapú működés egyik alapfeltétele az adatlikviditás: az egészségügyi adatok biztonságos, szabványos és értelmezhető áramlása. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a klinikai dokumentációkban, képalkotó rendszerekben, biztosítói adatbázisokban, viselhető eszközökben és otthoni monitorozó megoldásokban keletkező információk összekapcsolhatók és közvetlenül beépíthetők az ellátási folyamatokba.
Ezzel párhuzamosan a határok elmosódnak az egészségügyi és a jólléti szolgáltatások között: a digitális technológiák lehetővé teszik, hogy az emberek az ellátórendszeren kívül is aktívan nyomon kövessék és formálják saját egészségi állapotukat. A PwC említ egy nemzetközi adatot is, miszerint a megkérdezettek 70%-a havonta használ valamilyen egészségügyi technológiát.
Cél: jobb életminőség, nem csak hosszabb élet
A PwC szakértői rámutatnak, hogy a globális trendek Magyarországra is hatnak: az adatalapú ellátásszervezés, a digitális betegutak, az otthonközeli ellátási modellek és a prevenció szerepe erősödik. A következő évek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy szervezni, hogy a betegek gyorsabban, egyszerűbben és személyre szabottabban jussanak megfelelő ellátáshoz.
Nemcsak az élethossz növelése a cél: a WHO adataira épülő elemzések szerint az emberek átlagosan közel tíz évet élnek valamilyen betegség vagy funkcionális korlátozottság mellett, ezért a hangsúly az egészségben eltöltött évek számának növelésén, az önállóság, funkcionalitás és társadalmi aktivitás hosszabb távú megőrzésén van. Ebben fontos szerep jut az otthoni és közösségi ellátásnak, az asszisztív technológiáknak, a rehabilitációnak, a digitális monitorozásnak és a többgenerációs közösségi modelleknek.
Módszertan
A PwC Global Health Report a PwC globális szakértőinek elemzéseire, iparági adatokra és több nemzetközi PwC-felmérésre épül. A tanulmány célja átfogó képet adni az egészségügyi ágazatot 2026-tól meghatározó strukturális trendekről, különös tekintettel az adatalapú egészségügyre, a mesterséges intelligenciára, a fogyasztói elvárások változására, az értékalapú ellátási modellekre és a hosszabb, egészségesebb életet támogató rendszerszintű megoldásokra.
