Cath Ellis, a Nyugat‑Sydney‑i Egyetem rektorhelyettese májusban publikált egy véleménycikket a Sydney Morning Heraldban, amelyben arra buzdította a hallgatókat, hogy saját kútfőből végezzék el egyetemi feladataikat, és ne támaszkodjanak mesterséges intelligenciára. Ellis válaszcikkét Kylie Moore‑Gilbert akadémikus esszéjére írta, amelyben Moore‑Gilbert arról érvelt, hogy a hallgatók könnyen kiszervezhetik a munkáikat az AI‑nak, és így az értékelés egyre inkább arról fog szólni, ki tud jobb utasításokat adni a technológiának.
Az ügy akkor vált botrányossá, amikor — a The Guardian közlése szerint — kiderült, hogy Ellis írásának megszerkesztéséhez mesterséges intelligenciát használtak. A Sydney Morning Herald később „elfogadhatatlannak” minősítve eltávolította az anyagot a felületéről.
A Nyugat‑Sydney‑i Egyetem a The Guardian érdeklődésére megerősítette, hogy a cikk elkészítéséhez Ellis saját, mintegy 40 000 szavas anyagát töltötte fel a Copilot nevű nagy nyelvi modellbe. A Copilot ezek alapján összefoglalta Ellis korábbi írásait és gondolatait, majd az összegzésekből létrejöttek az első vázlatok, amelyek az egyetem szerint Ellis professzor nézeteit tükrözték, bár fogalmazásukat az AI végezte.
Az intézmény közölte, hogy ebben az esetben a mesterséges intelligencia használatát "megfelelőnek" ítélték. Ugyanakkor a lap eltávolította a cikket, miután a közzététel körülményei és az AI‑használat nyilvánosságra kerültek.
Az eset rávilágít arra a feszültségre, amely a felsőoktatásban a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatos: míg egyes oktatók és hallgatók a technológia etikus, kiegészítő alkalmazását támogatják, mások aggályosnak tartják az olyan helyzeteket, amikor a dolgozatok vagy vélemények mögötti emberi szerzői munka homályossá válik.
(A cikkünk nyitóképe a Google Nano Banana segítségével készült.)
