A mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó vállalatok irodabérlése Manhattanben az idei év első negyedévében olyan mértékben erősödött, hogy a teljes év bérbeadási forgalma a 2000-es dotkom-korszak óta a legmagasabb lehet — írta a Wall Street Journal, a Cushman & Wakefield és egyéb adatok alapján.
Konkrét számok és tranzakciók
- Az első negyedévben az AI-vállalatok mintegy 93 000 négyzetméternyi irodaterületet vettek bérbe Manhattanben, ami önmagában meghaladja a teljes 2025-ös éves bérleti forgalmukat ugyanebben a szegmensben (Cushman & Wakefield).
- Az AI-cégek részesedése a technológiai szektor összes manhattani irodabérletén belül 56 százalékra emelkedett az első negyedévben, több mint kétszerese a 2024 egész évére jellemző aránynak (Cushman & Wakefield).
- Összességében a Colliers tavalyi adatai szerint az AI-cégek a teljes manhattani irodabérleteknek csak körülbelül 2 százalékát tették ki, de az idei ugrás jelentősen növeli a szektor súlyát.
Több nagy tranzakció is a listán szerepel: az EliseAI több mint 10 000 négyzetméteres szerződése a Grand Central Terminal környékén, valamint a Harvey nevű jogi technológiára szakosodott startup tervei egy 17 000 négyzetméteres irodába költözésre egy Madison Square Parkra néző épületben. Emellett az Anthropic gyakorlatilag egyedül is közel áll ahhoz, hogy közel 50 000 négyzetmétert kössön le Hudson Square-en.
Cégnövekedés és irodahasználat
A Harvey példája jól mutatja a szektor dinamikáját: a vállalat 2024 első manhattani bérletének aláírása óta New York-i csapatát 36 főről több mint 300 főre növelte. A kisebb szereplők is gyorsan bővülnek: az egészségügyi fókuszú Adonis eredetileg 25 alkalmazottal bérelt 2300 négyzetmétert a 3 World Trade Centerben, és létszámuk azóta körülbelül 85 főre nőtt.
A többség legalább ötéves bérleti szerződéseket köt, és jelentős hangsúlyt fektet az irodai jelenlétre — az érvelés szerint a mérnöki és kutatói együttműködés gyorsítja az innovációt.
Használható profit és a dotkom-párhuzam
A mostani fellendülésről gyakran emlegetik a 2000-es dotkom-buborékot: a párhuzam azért kerül elő, mert akkor is sok, még nem nyereséges startup kötött nagy volumenű bérleti szerződéseket, amelyek később tömeges felmondásokhoz és károkhoz vezettek az ingatlanpiacon.
Ugyanakkor fontos különbség, hogy a vezető mesterségesintelligencia-vállalatok ma már számottevő bevétellel rendelkeznek, és nagy, stabil vállalati ügyfelekkel dolgoznak együtt. Emellett az ingatlantulajdonosok tapasztalataik alapján óvatosabbak lettek: alaposabban vizsgálják a leendő bérlők üzleti modelljét és pénzügyi hátterét, hogy csökkentsék a kockázatokat.
Kockázatok és hosszabb távú hatások
A szektor térnyerése ugyanakkor nem kockázatmentes az irodapiac számára. Egy CoStar által végzett felmérés szerint a megkérdezett piaci szereplők 35 százaléka úgy gondolja, hogy az AI szélesebb elterjedése enyhén negatív hatással lesz a jövőbeli irodakeresletre; hat hónappal korábban ez az arány még csak 23 százalék volt. Ez arra utal, hogy a piaci szereplők egyre inkább számolnak a technológia okozta viselkedésváltozásokkal és hatásokkal az irodahasználatra.
Miért számít mindez?
A manhattani irodapiacot jelentősen befolyásolhatja, ha az AI-szektor tartósan nagy súllyal van jelen: rövid távon élénkebb keresletet és nagyobb tranzakciószámot eredményezhet, hosszabb távon viszont átalakulhatnak a bérleti struktúrák és a keresleti minták. A tulajdonosok nagyobb óvatossága és a bérlők jobb pénzügyi mutatói ugyanakkor csökkenthetik a dotkom-korszakhoz hasonló hirtelen összeomlás esélyét.
A jelenlegi adatok és a nagy, nyilvános tranzakciók alapján 2026 erős éve lehet Manhattan irodapiacán, de a szakmai vélemények szerint érdemes figyelni a hosszabb távú trendeket és a technológiai szektor működésének változásait.
