A mesterséges intelligencia (AI) elterjedése visszafordíthatatlan, és bár a jelentős, szemmel látható áttörés a pénzügyi szektor teljes hatékonyságában még várat magára, egyre nyilvánvalóbb, hogy a bankoknál a személyi jellegű költségek egy nagy része IT‑költséggé alakul át. Ezt a megállapítást a Portfolio csütörtöki Financial IT konferenciájának pénzintézeti vezetőkkel zajló panelbeszélgetésén fogalmazták meg a résztvevők.
Versenyelőny és költségnövekedés
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató‑helyettese hangsúlyozta, hogy az AI alkalmazása masszív versenytényezővé válik a szektorban: ahogy a korábbi digitalizációs hullámoknál, most is lesznek élenjárók, követők és lemaradók. Különösen a „change the bank” típusú, átalakító IT‑beruházások költségei nőnek jelentősen, és ezek a kiadások az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkednek. Az Ersténél az elmúlt években a fejlesztések 85–15 arányban a bank által kezdeményezett projektek javára dőltek el a beszállítói kezdeményezésekkel szemben, és ez az arány az AI bevezetésével tovább erősödik. Emellett az AI‑agentek használata terjed a platformszerű megoldások helyett.
Harmati pozitívan említett olyan, versenytársak által bevezetett megoldásokat is — például az OTP P2P NFC‑s fizetését —, amelyek együttesen szektorszintű sztenderdekké válhatnának.
Hogyan változnak az erőforrások? Számok és hatások
Jendrolovics Péter, a Gránit Bank vezérigazgató‑helyettese kiemelte: a digitális banki modell önmagában is költségelőnyt ad a hagyományos modellhez képest, és az AI ebben további differenciáló tényező lehet. A Gránit Banknál az agentic alapú chatbot képes átvenni a humán munka mintegy 40%-át. A dokumentumfeldolgozás és ellenőrzés terén 70%-os átfutásidő‑csökkenést értek el, míg a hitelezés back office folyamataiban 50%-os hatékonyságnövekedést mértek az AI alkalmazásával. Az ügyfélélmény folyamatos javítása náluk is stratégiai cél.
Kurtisz Krisztián vezérigazgató az Uniqa képviseletében arról beszélt, hogy a személyi jellegű ráfordítások az összköltségek 50–60%-át képviselik, és az AI hatására ezek az összegek IT‑költségekké alakulnak át — habár azt még nem lehet tudni, hogyan nevezik majd ezt a jövőben. Az Uniqa zászlóshajó megoldása a NiQa platform, amely már magas fokon automatizálta a kárrendezést. Kurtisz szerint hosszú távon minden szolgáltató egyfajta IT‑céggé válik „biztosítói hangulattal”; nyerni azok a beszállítók tudnak, akiknek erős humán üzleti vénájuk van.
Kihívások: emberi szakértelem és szabályozás
Sebők András, az OTP Bank vezérigazgató‑helyettese elmondta, hogy az informatikai költségeknél jelenleg a szintentartás a cél, mivel költéseik most csúcson vannak és sok rendszert éppen cserélnek. Az AI‑kiadások aránya azonban folyamatosan nő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a piacon sok az önjelölt szakértő, de ha olyan megoldást kell alkotni, amely megfelel az uniós szabályozói környezetnek, akkor kevesebb a képzett jelentkező.
Vinnai Balázs, az MBH Bank elnöki főtanácsadója és az IVSZ elnöki főtanácsadója szerint egyelőre nem látható ráfordításarányosan az a hatékonyságnövekedés, amit a pénzintézetek várnak az AI‑tól. Ugyanakkor idézte Jamie Dimon JP Morgan‑vezért, arra utalva, hogy a piacok elvárják: a pénzintézetek kiemelt figyelmet fordítsanak az AI‑val kapcsolatos jelentésekre. Vinnai szerint a kulcs kérdés most az, lesz‑e elegendő olyan ember, aki megérti, milyen üzleti lehetőségek rejlenek az új folyamatokban és fejlesztésekben.
Következtetések
A panelbeszélgetésből egyértelműen az rajzolódik ki, hogy az AI a bankszektor költségstruktúráját a személyi ráfordításoktól az IT‑költségek felé tolja el. A technológiai beruházások és az üzleti elkötelezettség egyaránt meghatározóak lesznek abban, mely intézetek lesznek élenjárók, és melyek maradnak le. Emellett hangsúlyos marad a humán szakértelem és a szabályozói megfelelés szerepe a sikeres AI‑átállásban.
Címkék: bankok, mesterséges intelligencia, automatizálás, Gránit Bank, OTP Bank, Erste Bank, MBH Bank, Uniqa, Harmati László, Jendrolovics Péter, Kurtisz Krisztián, Sebők András, Vinnai Balázs
