Szokatlan politikai egyetértés bontakozott ki az Egyesült Államok két távol álló szereplője között: Bernie Sanders szenátor és Donald Trump elnök egyaránt támogatja, hogy az állam részesedést szerezzen a meghatározó mesterségesintelligencia-cégekben, azzal az indokkal, hogy a technológia hasznából a társadalom egésze profitáljon.
Sanders a New York Times hasábjain megjelent véleménycikkében ötvenszázalékos állami részesedést javasolt az ilyen vállalatokban, és egy állami vagyonalap létrehozását javasolta a részesedések kezelésére. Az alap bevételeit az automatizáció által leginkább érintett munkavállalók támogatására fordítanák.
A felvetés mostanra túlmutat a pusztán elméleti vitán: a NOTUS hírportál értesülése szerint magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők előzetes tárgyalásokat folytattak több nagy AI-vállalattal, köztük Sam Altman-nal, az OpenAI vezérigazgatójával, arra vonatkozóan, hogy a cégek önkéntesen engedjenek át részvényeket az államnak. A javasolt hozamokat közérdekű célokra, például amerikai háztartásoknak fizetett osztalékra lehetne fordítani.
Donald Trump pénteken, az Air Force One fedélzetén megerősítette érdeklődését a kormányzati befektetés iránt. Azt mondta, nagyon érdekesnek tartja az elképzelést, amely szerinte egyfajta partnerséget hozna létre az amerikai lakossággal, és hozzátette, hogy már több mint egy éve fontolgatják a kormányzati befektetést a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekben.
A Trump-kormányzatnak van precedense: tavaly tízszázalékos részesedést szerzett az Intel chipgyártó óriásban, idén pedig vásárolt tulajdonrészt ritkaföldfém-kitermeléssel foglalkozó vállalatokban és kvantumszámítástechnikai cégekben, köztük az IBM-ben. Az Intelbe tett tavaly augusztusi befektetés azóta különösen sikeresnek bizonyult: a vállalat piaci értéke az ügylet óta ötszörösére nőtt, így a kormány tízmilliárd dolláros befektetése ma már ötvenszázaléknyira becsülhető (ötvenmilliárd dollár).
A kormányzati tulajdonszerzés megítélése azonban megosztó. Kritikusok szerint az állami részesedés „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” státuszt hozhat létre, ami torzíthatja a piaci versenyt és feleslegesen megerősítheti a nagy vállalatok pozícióját. Mások attól tartanak, hogy az állami tulajdon elriaszthatja a magántőkét, átpolitizálja az AI-szabályozást, és fölösleges kockázatnak teheti ki a közpénzeket.
Akadémiai és szakértői vélemények is figyelmeztetnek a változásokra: Nicholas Mulder, a Cornell Egyetem professzora szerint egy újabb, a század negyedik államosítási hullámával állunk szemben; 2020 óta szerinte kormányok világszerte mintegy ötszázmilliárd dollár értékű vagyont vontak állami ellenőrzés alá, ami az 1970-es évek óta nem tapasztalt mértékű állami szerepvállalást jelent. A világjárvány utáni időszakban az ellátási láncok sebezhetősége, a kereskedelmi feszültségek és a nemzetbiztonsági megfontolások növelték a stratégiai iparágak feletti állami kontroll vonzerejét.
Ken Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a kormányok, amelyek nem biztosítanak maguknak beágyazottságot a mesterséges intelligencia ellátási láncában, tömeges munkahelyvesztéssel nézhetnek szembe anélkül, hogy rendelkeznének a következmények kezeléséhez szükséges adóbevételekkel és intézményi kapacitásokkal.
Összességében a vita középpontjában az állami szerep bővítése és annak lehetséges társadalmi, gazdasági és piaci hatásai állnak: a támogatók a szélesebb társadalmi haszon és a munkavállalók védelmét emelik ki, míg a kritikusok piaci torzulásoktól, politikai kockázatoktól és a közpénzek veszélyeztetésétől tartanak.
Kulcsfogalmak és érintettek
- Bernie Sanders, amerikai szenátor — javaslata 50% körüli állami részesedés és állami vagyonalap.
- Donald Trump, amerikai elnök — érdeklődést fejezett ki, a kormányzat már korábban is szerzett részesedéseket tech- és stratégiai cégekben.
- Sam Altman, OpenAI vezérigazgató — az értesülések szerint részt vett előzetes tárgyalásokban.
- Nicholas Mulder, Cornell Egyetem professzora; Ken Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza — kritikák és figyelmeztetések az államosítások nemzetközi trendjeiről és kockázatairól.
(Forrás: Reuters; címlapkép illusztráció.)
