A The Seniors legfrissebb felmérése szerint Magyarországon az automatizált toborzási rendszerek (ATS – applicant‑tracking systems) tömegesen zárják ki azokat a pályázókat, akiknek 20–30 év szakmai tapasztalatuk van. A kutatás rámutat: a szoftveres szűrés miatt a szenior álláskeresők jelentős többsége azonnali, indoklás nélküli elutasítást kap, így a cégek saját magukat fosztják meg tapasztalt munkaerőtől.
Mit mér a felmérés?
A The Seniors által idézett adatok szerint a megkérdezett szenior álláskeresők 73,9 százaléka rendszeresen kap sablonos, azonnali elutasítást. Közel 80 százalékuk esetében a munkáltatók a kommunikációt megszakítják, érdemi visszajelzés nélkül. A szoftverek a jelentkezők majdnem 60 százalékát túlképzettnek minősítik: az évtizedes tapasztalat tehát előny helyett kizáró okká vált.
A válaszadók közel 40 százaléka hat hónap alatt több mint harminc állásra adta be a pályázatát, miközben majdnem 20 százalékuk egyetlen interjúig sem jutott el az algoritmikus szűrés miatt.
Miért történik ez?
A pályázókövető rendszerek elterjedése és a toborzás digitalizációja alapvetően átalakította a hazai munkaerőpiac működését. A bevett gyakorlat az, hogy a HR-osztályok a nagy jelentkezőszám nyomása alatt szigorúbb, automatizált szűrőket állítanak be, amelyek kulcsszó‑ és paraméteregyezésekre épülnek. Az ilyen rendszerek viszont nem képesek „sorok között olvasni”: nem mérik megfelelően a lojalitást, a vezetői rutinokat vagy a válságkezelési tapasztalatot — illetve nem értékelik, ha valaki hosszú időn át stabilan dolgozott egy területen.
Ennek következménye, hogy az önéletrajzukat a gép elvárásaihoz ügyesebben igazító jelentkezők előnyhöz jutnak, míg a valódi, gyakorlati hozzáadott érték gyakran rejtve marad a döntéshozók előtt.
Nem csak magyar jelenség
A cikk említi, hogy ez a működési anomália nem kizárólag hazai sajátosság: korábbi, a Harvard Business School által végzett tanulmány is azt találta, hogy az automatizált rendszerek merev paraméterei világszerte kieséseket okoznak olyan jelöltek esetében, akik egyébként alkalmasak lennének a pozícióra.
Miért fontos ez a munkaerőpiacnak?
Miközben a vállalatok rendszeresen szakemberhiányra panaszkodnak, a túlzott digitalizáció és a rosszul beállított ATS‑paraméterek éppen távol tartják a hazai tehetségeket és a több évtizedes tapasztalattal rendelkező munkavállalókat. A gyakorlat tartós hatása lehet a szervezeti tudásvesztés és a toborzás hatékonyságának romlása.
Következtetések
A The Seniors felmérése szerint a jelenlegi automatizált toborzási gyakorlatok jelentős arányban diszkriminálják a szenior jelölteket: magas az azonnali elutasítások és a megszakított kommunikációk aránya, valamint az „túlképzett” minősítések gyakoriak. A probléma kezelése érdekében a cégeknek érdemes átgondolniuk ATS‑beállításaikat, és biztosítaniuk, hogy a technológia kiegészítse, ne helyettesítse a szakmai értékelést.
Címkék: szoftver, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, álláskeresés, toborzás, digitalizáció, algoritmus, HR
