A generatív mesterséges intelligencia az elmúlt három–négy évben vált a technológiai érdeklődés tárgyából a vállalati mindennapok részévé. Filó Angéla Katalin, az AI‑Mentor alapítója szerint Magyarországon sok szervezet már kísérletezik az AI‑val, de a valódi üzleti integráció ritka: még mindig pilotprojektek dominálnak, és csak a kevesek építik be a technológiát folyamattá.
Hogyan kezdődött számára a kapcsolat az AI‑val?
Filó nem informatikai háttérrel érkezett, közgazdászként, marketingesként és vezetőként találkozott először a generatív AI‑val. Az első reakciója félelem volt — attól tartott, hogy az eszköz helyettesítheti a munkáját, illetve hogy a következő generáció természetes magabiztossággal használja majd ezeket az eszközöket. Ez a félelem vezette ahhoz, hogy megtanulja a promptolást, a hallucinációk kezelését, az adatbiztonsági kérdéseket és az egyes AI‑eszközök működését. Végül ez a tudatos tanulás hozta létre az AI‑Mentort.
Miben lát piaci rést az AI‑Mentor?
Szerinte Magyarországon bőven van elméleti tudás, de kevés a gyakorlati segítség. A vezetőket nem az algoritmusok matematikai különbségei érdeklik, hanem az, hogy milyen rendszerekre fizessenek elő, és azok milyen üzleti eredményt hoznak. Az AI‑Mentor munkamódszere auditokkal indul: a meglévő munkafolyamatok feltérképezésével, majd ezekre épített stratégiával segítik a vállalatokat. Filó hangsúlyozza, hogy az AI‑t nem önálló, különálló technológiai projektként kell kezelni, hanem workflow‑ok automatizálására és optimalizálására kell építeni.
Hol térül meg a leggyorsabban az AI‑befektetés?
A leggyorsabb megtérülést a marketing területén látja: videós tartalmak, kampányelemzések és személyre szabott kampányok terén gyors, látványos eredmények érhetők el. Emellett az ügyfélszolgálat, az adminisztráció és az értékesítés is olyan területek, ahol az AI jelentős időmegtakarítást hozhat, hiszen sok munka keresgélésből, dokumentumok és e‑mailek feldolgozásából áll.
Mely iparágak haladnak gyorsan, és melyek lassabban?
A pénzügyi és telekommunikációs szektor, a gyógyszeripar és a gyártás gyorsabban haladnak, mert sok szabályszerű, ismétlődő folyamatuk van, amelyeket automatizálni lehet. A marketing, ügyfélszolgálat és informatika szintén előrehaladott. Lassabban mozognak a hagyományos termelőipari szereplők és a kisebb családi vállalkozások, ugyanakkor éppen ezeknél lehet a leggyorsabb siker: egy kisebb cégben egyetlen döntés is elég a bevezetéshez.
Mi a legnagyobb akadály a kis‑ és középvállalkozásoknál?
Filó szerint elsősorban a bizalmatlanság: sokan aggódnak az adataikért és a rendszerek megbízhatóságáért. Arra mutat rá, hogy ma egy kisvállalkozás is hozzáférhet olyan képességekhez, amelyek korábban csak nagyvállalatoknak voltak elérhetők.
Félelem vagy kíváncsiság a munkavállalók részéről?
A félelem hallható, de a kíváncsiság erősebb. A legtöbben nem attól tartanak, hogy az AI elveszi a munkájukat, hanem hogy nem tudják használni azt. A képzések, gyakorlati, hétköznapi példák (például utazástervezés vagy bevásárlólista‑készítés) gyorsan csökkentik a bizonytalanságot; a helyes promptolás pedig kulcsképességgé válik.
A sablonosság veszélye és az emberi hozzáadott érték
Filó szerint az AI jól hozza a standard megoldásokat, de az igazi érték mindig az emberben volt: az ötletben, kreativitásban, kritikus gondolkodásban és az egyedi nézőpontban. A lexikális tudás önmagában egyre kevésbé lesz érték; fontosabbá válik az összefüggések meglátása és az új megoldások kigondolása.
Mit javasol a vezetőknek és a szakembereknek?
Rövid távon lehet külső szakértőkre támaszkodni, de hosszú távon előnyben lesznek azok, akik maguk is megértik az alapokat. Filó üzenete a vezetőknek: az AI nem a jövő, hanem a jelen versenyelőnye. A tudatos bevezetés — előfizetések, képzés és vezetői támogatás — nemcsak a cég működését, hanem a kollégák képességeit is fejleszti. Néhány éven belül a különbség már üzleti előny vagy hátrány formájában fog jelentkezni.
(Interjúalany: Filó Angéla Katalin, az AI‑Mentor alapítója.)
