Filó Angéla, az AI-Mentor alapítója és AI-specialista szerint a magyar vállalatok számára ma már nem az a legfontosabb kérdés, melyik modell vagy eszköz a legjobb, hanem az, hogy képesek‑e alkalmazkodni az AI‑hoz. A beszélgetés állandó műsorvendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A szakértő rámutatott: a legtöbb cég már találkozott a mesterséges intelligenciával, sokan kipróbálták a ChatGPT-t vagy más generatív modelleket. A probléma nem az ismeretlenség, hanem a bizonytalanság: attól való félelem, hogy elveszhetnek munkák, és a napi működésbe való beépítés módjának hiánya. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb munkavállalók egyre természetesebben használják az AI‑eszközöket.
Előbb az adatok, aztán az automatizáció
Filó szerint a legtöbb vállalat rossz helyen kezdi az átállást: mielőtt automatizációról, chatbotokról vagy intelligens asszisztensekről beszélnének, rendezni kell az adatokat. Megfelelő fájlstruktúrák, következetes dokumentumkezelés, tiszta adatbázisok és átlátható vállalati folyamatok nélkül az AI nem tud hatékonyan működni — a rossz minőségű adatokból rossz minőségű eredmények születnek.
Különösen érzékeny területeken — ügyfélszolgálat, egészségügy, stratégiai döntéshozatal — továbbra is szükség van emberi kontrollra; Filó szerint tévhit, hogy az AI minden problémát automatikusan megold.
Vezetői kompetencia és új szerepek
A beszélgetésben több olyan példát is említettek, amikor cégvezetők saját kezdeményezésre, akár hétvégén vettek részt AI‑képzéseken. Az ok nem a kötelezettség, hanem az, hogy a vezetők nem akarják lemaradni a fiatalabb munkavállalók által gyorsan elsajátított eszközhasználattól. Így az AI immár nem csupán technológiai kérdés, hanem vezetői kompetencia is lett.
Ugyanakkor az AI nem csak állásokat szüntethet meg: Filó szerint új pozíciókra is szükség lesz. Nem feltétlenül kizárólag fejlesztőkre, hanem olyan AI‑generalistákra, akik egyszerre értik az üzleti problémákat és az AI lehetőségeit, és képesek összekapcsolni a technológiát a vállalati működéssel.
Gyors integráció és stratégia hiánya
A legtöbb magyar cég számára ma már nem az a kérdés, hogy érdemes‑e foglalkozni a mesterséges intelligenciával, hanem az, milyen gyorsan tudják beépíteni működésükbe. Miközben a technológia fejlődik, a munkavállalók már használják az eszközöket; azok a vállalatok, amelyek nem alakítanak ki tudatos stratégiát, könnyen azt vehetik észre, hogy az AI megjelent a szervezeten belül — csak éppen nem az általuk meghatározott szabályok szerint.
A beszélgetés főbb témái (időbélyegzőkkel)
- Mit csinál egy AI‑specialista és mivel foglalkozik az AI‑Mentor? (01:13)
- Tényleg életkor kérdése az AI iránti nyitottság? (05:16)
- Minden problémára más AI‑eszköz kell? (08:16)
- Tényleg csökkenti a költségeket az AI? (16:44)
- Milyen területeken marad nélkülözhetetlen az ember? (19:05)
- Mitől lesz hiteles egy AI‑alapú ügyfélszolgálat? (24:01)
- Mely munkakörök kerülhetnek először veszélybe? (28:33)
- Milyen új AI‑szakmák jelennek meg a vállalatoknál? (31:09)
- Hogyan változtathatja meg az AI a magyar vállalkozásokat? (38:16)
A beszélgetés rávilágít arra, hogy a technológiai eszközök elérhetősége önmagában kevés: a siker kulcsa a szervezeti felkészültség, az adatok rendbetétele és a vezetői elkötelezettség. Csak így válhat az AI valódi üzleti előnnyé a magyar vállalatoknál.
