Az Earth AI nevű ásványkutató vállalat mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz annak érdekében, hogy feltérképezze a kritikus nyersanyagok előfordulási helyeit. A keresett anyagok közé tartozik a lítium, réz, nikkel, kobalt, palládium, grafit és a ritkaföldfémek — amelyekre növekvő igény mutatkozik az adatközpontokban, elektromos járművek akkumulátoraiban és hálózati méretű energiatároló rendszerekben.
Miért fontos ez most?
Az ENSZ-adatra hivatkozó New Atlas szerint a kritikus ásványok globális kereskedelmi volumene 2023-ban mintegy 2,5 billió (trillion) dollár volt. A fogyasztói elektronika, a telekommunikáció és a katonai technológia növekvő igénye miatt ez a kereslet várhatóan megháromszorozódik 2030-ra és megnégyszereződik 2040-re.
Ugyanakkor a könnyen hozzáférhető lelőhelyeket már nagyrészt feltárták, és új lelőhelyek felfedezése ritkul, még akkor is, ha a kutatási költségek növekedtek. E probléma megoldására az Earth AI a mesterséges intelligencia eszközeit hívta segítségül.
Hogyan dolgozik az Earth AI?
A cég nem csupán hagyományos geológiai módszerekre és szakértői intuícióra épít, hanem nagy adatmennyiségen képezett AI-modelleket használ. Több évtizednyi geológiai adatot, műholdfelvételeket és korábbi bányászati információkat tápláltak be ezekbe a modellekbe, amelyek a bemenetek alapján előrejelzik, hol lehetnek értékes ásványok — akár olyan területeken is, amelyeket a szakértők korábban érdektelennek tartottak.
A modellek nem egyetlen „tökéletes” lelőhelyre vadásznak, hanem nagy földrajzi területeket szűrnek át nagy sebességgel, hogy kiválasszák azokat a pontokat, ahol érdemes lehet fúrni.
A helyszíni megerősítéshez az Earth AI saját fejlesztésű, mobil, relatíve kis zavarású fúrási technológiát használ. A sikeres próbaásatások jogait és további fejlesztési lehetőségeit aztán bányászati vállalatoknak értékesítik.
Eddigi eredmények
A cég azt állítja, hogy Ausztrália-szerte több korábban ismeretlen lelőhelyet azonosítottak, köztük réz-, kobalt- és aranyérceket tartalmazó helyeket. Az Earth AI által közölt felfedezési arány kiemelkedő: 75 százalékos, szemben az iparági átlag körülbelül 1 százalékával. A bejelentett találatok között szerepel például egy jelentős földalatti nikkel- és palládium-lelőhely Ausztrália keleti partján, valamint egy indiumlelőhely — az indium fontos az AI-félvezetők gyártásához.
Geopolitikai és ipari jelentőség
A mesterséges intelligencia önmagában is jelentős nyersanyagigényt teremt, és most részben ugyanaz az AI próbálja megtalálni ezeket az erőforrásokat. Az AI-alapú ásványkutatás ezért nem csupán technológiai és üzleti kérdés: geopolitikai következményekkel is járhat, mivel meghatározhatja, mely régiók rendelkeznek a jövő technológiáihoz szükséges alapanyagokkal.
Az Earth AI megközelítése példája annak, hogyan kombinálható a big data és a gépi tanulás a hagyományos bányászati gyakorlatokkal a hatékonyság növelése érdekében, miközben felveti a földhasználat, a környezeti zavarás és a stratégiai nyersanyagokhoz való hozzáférés kérdéseit.
Források: Earth AI, New Atlas (ENSZ-adatra hivatkozva).
