Európa ambíciót táplál arra, hogy vezető szerepet szerezzen a mesterséges intelligencia (AI) területén, de az út tele van akadályokkal: a kontinensnek fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. A stratégia egyik sarokköve a számítási kapacitások — elsősorban adatközpontok és más kritikus infrastruktúra — gyors bővítése. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az elszálló és területenként nagyban eltérő energiaárak veszélyeztetik ezeket a beruházásokat.
Miért különösen érzékenyek az adatközpont‑projektek?
Az adatközpontok rendkívül energiaigényesek, ezért a beruházások megtérülése nagymértékben függ az áramáraktól. Michael Brown, a Franklin Templeton globális befektetési stratégája a CNBC‑nek azt mondta: „Ha energiaintenzív beruházásokat hajtasz végre, oda mész, ahol a legolcsóbb az energia. Ha én építeném a következő 7 milliárd dolláros adatközpontot, az az Egyesült Államokban vagy Kínában lenne.”
Olivier Darmouni, a HEC Paris energetikai átállásra szakosodott docense kutatásai alapján az adatközpontok gyors növekedése bizonyos régiókban 20–40 százalékkal növelheti a helyi áramszámlákat; ilyen példaként Texas és Virginia az Egyesült Államokban, valamint Slough az Egyesült Királyságban és Párizs Franciaországban említődnek.
Számszerű összehasonlítások
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az energiaintenzív iparágak árai Európában tavaly átlagosan körülbelül kétszer olyan magasak voltak, mint az Egyesült Államokban, és mintegy 50 százalékkal haladták meg a kínai és indiai árszintet. Májusban az átlagos ár megawattóránként az Egyesült Királyságban 111,65 dollár, Németországban 88,97 dollár, Franciaországban 44,19 dollár volt, míg az Egyesült Államokban 28 dollár.
Az International Data Center Authority (IDCA) szerdán közzétett jelentése szerint az adatközpontok ma már a világ villamosenergia‑fogyasztásának mintegy 2 százalékát teszik ki. Az IDCA további megfigyelése, hogy a közösségi és politikai ellenállás jellemzően akkor erősödik meg, amikor egy adott területen az adatközpontok fogyasztása meghaladja az ország összesített villamosenergia‑felhasználásának 5 százalékát. Az Egyesült Államok közelít a 6 százalékhoz, az Egyesült Királyság 5,8 százalékon áll, Szingapúr pedig 19,5 százalékon.
Európa lemaradásának okai és következményei
Chris Seiple, a Wood Mackenzie energia‑ és megújuló energia részlegének alelnöke a CNBC‑nek három fő okot említett, ami miatt Európa le van maradva az adatközpont‑fejlesztésekben: (1) az energia költsége, (2) az adatközpontokat fejlesztő vállalatok földrajzi elhelyezkedése, és (3) a piacra jutás sebessége — vagyis az infrastruktúra kiépítésének és hálózatra csatlakozásának ideje.
Darmouni szerint Európa jelenlegi adatközpont‑volumenét tekintve „nagyjából 1 a 100‑hoz arány” az Egyesült Államokhoz képest. Ennek következményeként a beruházások eltolódhatnak Európa olcsóbb energiaárú régiói felé, ami nyerteseket és veszteseket hoz létre a kontinensen. Vladimir Prodanovic, az Nvidia vezető programmenedzsere egy áprilisi konferencián kijelentette: „Európa középső része már elveszítette a játszmát”, utalva például Németország és az Egyesült Királyság magas villamosenergia‑költségeire.
Darmouni arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben megjelenhet árdiszkrimináció az AI‑szolgáltatásoknál, mivel az ilyen szolgáltatások marginális költsége gyakran az áramárhoz kapcsolódik.
Kik lehetnek a nyertesek és a vesztesek?
Gyakran a skandináv országokat és Franciaországot említik olyan térségekként, amelyek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak az AI‑beruházásokból — részben az alacsonyabb áramárak és a változatos energiamix miatt. Vili Lehdonvirta, az Oxford Internet Institute kutatója példaként említette Finnországot, ahol bizonyos téli napokon negatív árak is előfordultak: ilyenkor a szolgáltatók fizettek a fogyasztóknak az áramhasználatért.
Ugyanakkor még korábban kedvező adatközponti célpontként számon tartott területeken is nő a félelem, hogy túlterhelik a hálózatot. Dánia például felfüggesztette az új hálózati csatlakozások engedélyezését, miután a beérkező igények messze meghaladták az ország jelenlegi villamosenergia‑rendszerének kapacitását.
Szükséges lépések: integráció és politika
Darmouni hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb, országhatárokat átlépő integrációra van szüksége az átviteli hálózatok, a villamosenergia‑ellátás és az energiatárolás terén, hogy közelebb hozza az árakat egységes szintre. Ugyanakkor a földrajzi adottságok — például az Egyesült Királyság, Skandinávia, az Ibériai‑félsziget és Olaszország esetében — megnehezítik az ilyen integrációt. Franciaország és Németország viszont viszonylag integráltabbak, mivel több szomszédos országgal osztanak közös hálózati kapcsolatokat.
Az energiaellátás megfizethetősége, az infláció kontrollja, az európai vállalatok versenyképessége és az AI‑ban való technológiai vezetés eléréséhez mind elengedhetetlen egy stabilabb és rendszerszinten rendezettebb energiarendszer — figyelmeztetnek a szakértők.
(Összefoglaló a CNBC‑ben és az International Data Center Authority jelentésében megjelent állítások alapján.)
