Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Dan Jorgensen a Politico-nak adott interjúban figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia (MI) terén bekövetkezett gyors növekedés az adatok feldolgozására épülő adatközpontok energiaigényét jelentősen megemelheti. A biztos szerint azok a technológiai vállalatok, amelyek az MI-robbanásból profitálni kívánnak, bizonyítaniuk kell, hogy működésük összhangban áll az Európai Unió energia- és klímacéljaival, különben nem számíthatnak kedvező fogadtatásra Európában.
Mekkora lehet a növekedés és miért számít?
Jorgensen szerint az európai adatközpontok energiafogyasztása az elkövetkező évtizedben könnyen megduplázódhat. Ez különösen fontos aggály az Európában zajló zöldátállás gyors üteme mellett: ha az adatközpontok energiaigénye drámaian növekszik, az nyomást gyakorolhat az ellátó hálózatokra és potenciálisan növelheti a lakossági villanyszámlákat.
Példaként Írországot említette, ahol az adatközpontok már most több mint 20 százalékát teszik ki az ország villamosenergia-fogyasztásának — ez az egy főre jutó arányban a legmagasabb a világon —, és egy friss jelentés szerint a jelentős energiaigény már érzékelhetően megemelte a háztartások energiaszámláit.
Fenntarthatósági eszközök és vitás kérdések
Az Európai Bizottság tervei között szerepel egy úgynevezett technológiai szuverenitási csomag bemutatása; ennek célja csökkenteni Európa függőségét külföldi szolgáltatóktól a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a félvezetők területén. Emellett a Bizottság egy fenntarthatósági minősítőrendszer kidolgozásán dolgozik az adatközpontok számára. A tervezett minősítési keret az energiahatékonyság, a vízfelhasználás és a hulladékhő-hasznosítás alapján értékelné a létesítményeket.
A minősítési javaslat azonban heves vitákat váltott ki, miután kiszivárgott változatában a megújuló energiaforrásokat részesítették előnyben az atomenergiával szemben. Jorgensen azt jelezte, hogy a Bizottság figyelembe veszi a kritikákat, és hangsúlyozta: mind a megújuló energia, mind az atomenergia fontos szerepet játszhat az európai zöldátállásban.
Hulladékhő-hasznosítás és adatok hiánya
Az energiabiztos különösen problémásnak tartja, hogy az iparág kevéssé hasznosítja a szerverek által termelt hulladékhőt. Jorgensen szerint ha ennek a hőnek csupán a felét használnák fel, négymillió európai otthont lehetne vele fűteni; a jelenlegi helyzetet ezért „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte.
Ugyancsak gondot jelent, hogy az Európai Bizottságnak kevés megbízható adat áll rendelkezésére az adatközpontok energiafogyasztásáról. A Politico korábbi beszámolója szerint azok központok közül, amelyekre az uniós szabályok jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, mindössze 36 százalék tett eleget ennek a kötelezettségnek. Jorgensen hangsúlyozta: „Nagyobb átláthatóságra van szükségünk.”
Finanszírozás és nemzeti megoldások
Arra a kérdésre, hogy az MI-vel foglalkozó vállalatoknak részt kellene-e venniük az energiainfrastruktúra kiépítésében és finanszírozásában, Jorgensen úgy válaszolt, hogy ez tagállamonként eltérő megoldásokat igényel. Hozzátette, hogy az iparágnak saját érdeke is, hogy bemutassa: része lehet a megoldásnak, nem csupán a probléma forrásának.
Következő lépések
A Bizottság hamarosan bemutatja technológiai szuverenitási csomagját, és a fenntarthatósági minősítési rendszer tovább formálódik a nyilvános vita és a beérkező kritikák figyelembevételével. A döntések kihatással lehetnek arra, hogyan működnek tovább az adatközpontok Európában, és milyen szerepet vállalnak a nagy számítási kapacitást igénylő MI-vállalatok a kontinentális energia- és klímapolitikában.
Sustainable World 2026: Megjegyzésként az év egyik jelentős üzleti fenntarthatósági konferenciáját, a Portfolio Sustainable World 2026-ot szeptember 8-án rendezik meg.
