Az Európai Parlament és a tagállamok megállapodtak az unió mesterséges intelligenciát szabályozó átfogó jogszabályának, az úgynevezett AI Act módosításáról: egyes korlátozásokat elhalasztanak, másokat egyszerűsítenek, és bizonyos kötelezettségeket mérsékelnek. A módosítások hivatalos elfogadására még vár a Tanács és az Európai Parlament plenáris döntése. Az Európai Bizottság kommunikációja szerint a változtatások „biztonságosabb és egyszerűbb szabályokat” eredményeznek polgárok és vállalkozások számára.
Mit tartalmaznak a módosítások?
-
Az intézkedések általánosan racionalizálják az EU AI Office felügyeleti és végrehajtási feladatait, továbbá meghosszabbítják egyes megfelelési határidőket és egyszerűsítik a követelményeket.
-
A „magas kockázatúnak” minősített AI-rendszerekre vonatkozó előírások — ideértve a rendészeti alkalmazásokat, a kritikus infrastruktúrát, foglalkoztatást, migrációt és személyazonosítást — bevezetését 2026. augusztusáról 2027. decemberére tolnák.
-
A fejlesztőknek nagyobb határidőt adnak szupervíziós sandboxok kialakítására: ezek az elszigetelt tesztkörnyezetek 2027. augusztusáig léphetnek érvénybe.
-
Bizonyos AI-vezérelt termékek, így gépek és játékok megfelelési határidejét 2028. augusztusáig tolják ki.
-
Az AI által generált tartalom vízjellel való jelölésére és egyes átláthatósági követelményekre vonatkozó határidők körülbelül 2026. decemberéig tolódnak.
-
A módosítások pontosítják a személyes adatok AI-tanításban és működtetésben történő felhasználásának lehetőségeit: a korábbi „szigorúan szükséges” korlátozások mellett most lehetővé válik a személyes adatok használata a torzítások feltárására és mérséklésére.
-
Külön termékcsoportokat érintő kivételeket tisztáznak: például az ipari gépeket továbbra is elsősorban a termékbiztonsági szabályok szabályozzák, ezért az AI Act hatálya alóli érintettségük korlátozottabb.
-
Lazaabb adminisztratív követelmények és kisebb megfelelési terhek vonatkozhatnak egyes kis- és középvállalkozásokra: pontosabban a 50 főnél kevesebb munkavállalóval rendelkező, éves árbevétel vagy eszközérték tekintetében legfeljebb 10 millió eurós kisvállalatokra, valamint a „kis középvállalati” kategóriába eső, hozzávetőleg 250–749 fős cégekre, amelyek éves árbevétele legfeljebb 150 millió euró vagy eszközértéke legfeljebb 129 millió euró.
-
Egy jelentős szigorítás: tiltják a kiskorúak szexuálisan explicit képeinek generálását, valamint a valós személyek nem hozzájárulásával készült meztelen képek létrehozását.
Mi vezetett a módosításokhoz?
Az EU 2024-ben megalkotta akkor a világ legszigorúbbnak nevezett AI-törvényt, amely ugyanabban az évben hatályba lépett, de egyes előírások fokozatos bevezetését tűzte ki későbbre. A jogszabályt a kezdetektől sok kritika érte amiatt, hogy túl nagy terhet ró a vállalatokra anélkül, hogy érezhetően javítaná a biztonságot.
-
2023-ban 163 vállalat felsővezetője írt alá egy levelet, amely a jogszabályt „bürokratikusnak” minősítette.
-
2025-ben 110 cég kérte a végrehajtási ütemterv elhalasztását, azzal érvelve, hogy a szabályok „némileg tisztázatlanok, átfedőek és egyre összetettebbek”. Ilyen lobbiérdekeket képviseltek többek között a német Siemens és SAP.
-
Két korai jelentés is hatással volt a döntésre: Enrico Letta volt olasz miniszterelnök 2024. áprilisi jelentése az unió 27 különálló nemzeti piacát emelte ki, amelyek megnehezítik az európai cégek léptéknövelését; egy 2024. szeptemberi jelentés pedig a lassuló GDP-növekedést „egzisztenciális kihívásként” tárgyalta, és a versenyképesség-javítást, a dekarbonizációt és a függőségek csökkentését hangsúlyozta.
-
2025 elején az Európai Bizottság bejelentette szabályozási terhek csökkentésére és a versenyképesség növelésére irányuló szándékát.
-
2026 februárjában az Európai Bizottság visszavonta az AI Liability Directive néven ismert, vitatott tervezetet, amely az AI-hoz kapcsolódó kártérítési perekre vonatkozó egységes szabályokat kívánt bevezetni; ez a kezdeményezés különállt az AI Act-től.
Reakciók és jelentőség
A módosításokra érkezett azonnali reakciók vegyesek voltak. Az AI-ipar általában üdvözölte a nagyobb rugalmasságot és a hosszabb határidőket, míg fogyasztói szervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a módosítások gyengíthetik a biztonsági garanciákat. Néhány sajtóbeszámoló úgy értékelte a lépést, hogy a jogszabály gyengítése a vállalati érdekek kielégítése érdekében történt. Az European Consumer Organization szerint az alku kevésbé biztonságos digitális környezetet eredményez és veszélyes kiskapukat nyit a cégek számára.
A jogszabály eredeti és módosított változata egyaránt az AI által okozott „rendszerszintű kockázatok” kezelését célozza: ez a fogalom a pénzügyi és infrastrukturális szabályozásból kölcsönzött elképzelés arra, hogy bizonyos hibák átterjedhetnek iparágakra vagy a gazdaság nagy részére. A kérdésnek két oldala van: míg az AI tényleges rendszerszintű kockázatai részben spekulatívak, a túlzott szabályozás gazdasági kockázatot jelenthet az innováció elfojtásával. A módosítások célja, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a kockázatok kezelése és a technológiai fejlődés elősegítése között: könnyítik a fejlesztők terheit, több időt adnak a megfelelésre, és tisztább szabályokat biztosítanak kulcsfontosságú iparágak — például a gyártás és a félvezetők — számára.
Összegzés
A mostani módosítások enyhítik és eltolják az AI Act egyes, a gyakorlatban terhet jelentő előírásait, miközben megtartják bizonyos fontos tiltásokat és pontosításokat. A javasolt változtatások véglegesítése a Tanács és az Európai Parlament formális jóváhagyásán múlik, és a viták folytatódnak a biztonság, a fogyasztóvédelem és az európai versenyképesség optimális egyensúlyáról.
