A mesterséges intelligencia (MI) körüli beruházások hulláma már nem csak a technológiai szektort mozgatja az amerikai tőzsdéken: az adatközpont‑építési láz a hagyományos iparvállalatok részvényáraihoz is erősen kapcsolódik. A Bloomberg adatai szerint az S&P 500 ipari szektora és a Philadelphia Stock Exchange Semiconductor Index közötti 45 napos korreláció 0,75-re emelkedett, ami azt jelzi, hogy a két eltérő összetételű részvénycsoport szinte együtt mozog.
Ez a kapcsolat különösen szembetűnő volt a hét elején, amikor olyan csipgyártók, mint a Qualcomm és a Micron árfolyama emelkedett, és velük párhuzamosan szintén felfelé mozdult a Vertiv — az elektromos berendezéseket és adatközpont‑infrastruktúrát gyártó cég — papírja. Ennek hátterében az áll, hogy a csipekkel megtöltött adatközpontok felhúzásában és működtetésében az ipari vállalatok is lényeges szerepet töltenek be: mind a fizikai létesítmények építése, mind a hűtés, energiaellátás és tartalék rendszerek kiépítése igényli az ipari berendezéseket.
Miért számít ez a piac szempontjából?
A PI‑vezérelt kereslet következtében az MI nemcsak a tőkepiacokat alakítja, hanem egyre hangsúlyosabb tényezővé válik a reálgazdaságban is. Ugyanakkor ez a kötelék növeli a piaci veszélyeket: ha a technológiai beruházások ciklusa lassulni kezd, egyszerre érheti hátrány a félvezetőket és az ipari beszállítókat, ami felerősítheti az ingadozásokat. Az Nvidia várható gyorsjelentését ezért nemcsak a technológiai, hanem az ipari vállalatok befektetői is élesen figyelik.
Neil Dutta, a Renaissance Macro Research gazdaságkutatási vezetője szerint körülbelül 15 olyan, nem technológiai vállalat van, amelyek együttesen mintegy 2 ezermilliárd dolláros piaci kapitalizációt képviselnek, és árfolyamukat az MI‑költések mozgatják. Ide tartoznak olyan cégek, mint a Vertiv, az Eaton vagy a motorgyártó Cummins.
Konkrét teljesítmények
Néhány példa arra, hogyan tükröződnek ezek a változások a részvényárakban:
- A Caterpillar részvényei több mint 150 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
- A Vertiv árfolyama több mint 230 százalékot nőtt.
- A GE Vernova árfolyama körülbelül 2,5‑szeresére emelkedett.
Ezek az erőteljes hozamok részben azzal magyarázhatók, hogy a vállalati eredmények jelentősen felülmúlták a várakozásokat: a gyorsjelentési szezon előtt a szektortól 3 százalékos növekedést vártak, de a tényleges eredmények közel 20 százalékos növekedést mutattak.
Kockázatok és történelmi párhuzamok
Bár ma sok iparvállalat drágának tűnik a mutatók alapján, nem egyértelmű, hogy buborékról van szó, tekintettel a tényleges eredményjavulásra. Ugyanakkor a pénz- és tőkepiaci történet számos példát kínál — a vasútépítéstől az optikai kábelboomig — arra, hogy a túl optimista várakozások túlzott beruházásokhoz vezethetnek, amelyek később kihasználatlanul maradnak.
Ha az MI‑beruházásoknál is hasonló túlterjeszkedés történik, az az ipari vállalatok jelenlegi fellendülését rövid életűvé teheti, és tartósabb piaci volatilitást eredményezhet. Ezért a befektetők és a piacfelügyelet számára fontos lesz figyelemmel kísérni, mennyire fenntartható a jelenlegi kereslet az adatközpontokra és az őket kiszolgáló ipari kapacitásokra.
Következtetés
A mesterséges intelligencia által gerjesztett adatközpont‑építési boom összekapcsolta a félvezetőket és a hagyományos ipari cégeket, ami rövid távon erős hozamokat hozott, hosszabb távon viszont koncentrált kockázatot teremt a piacokon. Ha az MI‑költekezések lassulnak, mindkét szektort egyszerre érheti visszaesés, és a reálgazdaság teljesítménye is sebezhetőbbé válhat.
