OpenAI hétfőn titkos IPO-iratokat nyújtott be az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC), a benyújtott dokumentumokban szereplő értékelés 852 milliárd dollár. Ez az ügylet a SpaceX és az Anthropic után a harmadik olyan nagyméretű AI-cég, amely a Wall Street felé készül. Ugyanabban az időszakban Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója manifesto formájában ígéretet tett arra, hogy „mindenkinek a Földön személyes általános mesterséges intelligenciát (AGI)” biztosítanak, továbbá hogy a nyereségek „széles körben megosztottak” lesznek.
Altman manifesztója néhány nappal azután jelent meg, hogy találkozott Bernie Sanders szenátorral, aki korábban azt javasolta, hogy a köznek tulajdonrésze legyen minden nagyobb AI-cég felében. Eközben Donald Trump elnök is felvetette, hogy az állampolgárok részesedést kaphatnának az AI gazdasági hasznából.
Mi állhat a háttérben
A nyilvános részvénypiacok felé történő lépésről szóló információk azt sugallják, hogy az OpenAI a korábban rendelkezésre álló olcsóbb finanszírozási források végére ért. A cég veszteséges működést folytat: többet költ, mint amennyit keres, miközben technológiai előnyeit részben felzárkóztatja a Google és az Anthropic. A források azt mutatják, hogy a magántőke már nem képes egyedül kielégíteni a vállalat növekvő tőkeszükségletét.
Ugyanakkor egy nonprofitból multimilliárd dolláros vállalattá vált, pénzt égető szervezetet nehezebb eladni a nyilvános befektetőknek és a Washingtonban figyelő döntéshozóknak. Ennek fényében a pénzgyűjtés üzenetét és csomagolását a misszió szavai köré építik: a manifesto és a „széles körben megosztott haszon” hangsúlyozása megkísérli legitimálni és vonzóbbá tenni a nagy tőkeemelést.
Következmények és jelentőség
A lépés egyértelművé teszi, hogy az OpenAI a tőkepiaci lehetőségeket tartja az egyik utolsó olyan forrásnak, amely képes lehet hosszú távon finanszírozni a költséges fejlesztéseket. A misszió hangsúlyozása politikai és kommunikációs célokat is szolgál: megpróbálja enyhíteni a köz és a szabályozók aggályait azzal, hogy a profitot és a technológiát közérdekű céllá csomagolja.
Elemzők szerint ez a stratégia kétélű: egyrészt segíthet befogadhatóbbá tenni egy pénzégető vállalatot a részvénypiacokon, másrészt vitákat gerjeszthet arról, hogy a nyilvános tőke finanszírozza-e azt a kockázatot, amelynek hasznát még nem lehet biztosan árba foglalni.
Összefoglalva, az OpenAI IPO-beadványa és a hozzá kapcsolódó manifestó tükrözi a vállalat növekvő tőkekényszerét és a misszió mint kommunikációs eszköz szerepét: a cég a nyilvános piacot célozza meg, miközben a felvetett politikai és gazdasági kérdésekre adott válaszok még vitatottak maradnak.
