Békés Gábor, a Central European University (CEU) docense és a KRTK tudományos főmunkatársa szerint a közel négy éve stagnáló magyar növekedés újraindításában a politikai és intézményi bizonytalanság csökkenése is komoly hatást gyakorolhat. A szakember rámutat: ha megszűnnek a kiszámíthatatlan, piacot torzító intézkedések és a járadékvadász magatartás, sok elfojtott energia szabadulhat fel a gazdaságban.
Miért fontos a kiszámíthatóság?
Békés személyes példával érzékelteti a hatást: a Bécs–Budapest vonatjárat rendszeres, néha órás késéseit a kiszámíthatatlanságként írja le, amely miatt plusz időráfordításra kényszerül. Hasonló többletköltséget jelentenek a vállalkozások számára a váratlan különadók, éjjel megjelenő jogszabályok vagy piactorzító támogatások. A kutató szerint az a hatás, hogy kevesebb rossz forgatókönyvre kell készülni, lehetővé teszi a hosszabb távú, hatékonyabb tervezést, és így csökkenhet a lemaradás a régiós termelékenységi versenyben.
A hazai vállalatok méretproblémája és a régiós terep
Békés rámutat: Magyarországon 2023–24-es adatok szerint 30 olyan magyar tulajdonú, nem tőzsdei vállalat van, amelynek árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot; ebből pedig csak öt alakult az elmúlt tíz évben. Ez szerinte kevés ahhoz, hogy a hazai gazdaság tömegesen termeljen ki európai szinten is jelentős méretű cégeket. A kisebb vállalati lépték miatt a kutató a régiós, nem pedig távoli piacok felé való terjeszkedést tartja a leglogikusabb kitörési pontnak: a környező országok — például Csehország, Lengyelország és Románia — erősebb vállalatai ugyanis könnyen megszerezhetik a hazai piacot, ha a magyar cégek nem nőnek időben.
Békés szerint a 2015-ös "keleti nyitás" program óta az ázsiai irányba exportáló magyar tulajdonú cégek száma csökkent, miközben a kivitelre aktívan vállalkozó cégek száma 2023-ra 15%-kal nőtt. Ennek magyarázata szerinte az, hogy az ázsiai piacok távolsága és piacismeret-hiánya miatt a kis magyar cégeknek túl nagy kockázat lenne egy ilyen, tőkeigényes terjeszkedés.
Mit tehet az állam és mit ne tegyen?
A gazdaságpolitikai javaslatok között Békés óvatosságra int az olyan nagy volumenű állami ipar- vagy ágazati támogatásokkal kapcsolatban, amelyek nem illeszkednek a hazai adottságokhoz (például egy ezer milliárdos nagyságrendű akkumulátoripari program kockázatait említi). Ehelyett fontosabbnak tartja:
- a képzés és átképzés támogatását,
- az infrastruktúra fejlesztését,
- az uniós források egyszerű, normatív elosztását, hogy ne torzuljon a verseny.
Példaként felveti az uniós forrásokhoz kötődő torzítás megszüntetését: ha minden vállalat, amely néhány előre meghatározott feltételt teljesít, normatív módon kaphat például az árbevételének 1%-ának megfelelő AI-tokeneket, akkor a támogatás kevésbé torzítaná a versenyt.
Továbbá kiemeli a tőzsdei jelenlét ösztönzését: a nyilvánosság fegyelmet, átláthatóságot és jobb vállalatirányítást hoz, és a közpénzek hasznosulását is átláthatóbbá teheti, különösen azokon a területeken, ahol sok állami megrendelés és támogatás folyik.
Az állam szerepe: közvetett, de fontos
Békés szerint az állam munkája gyakran közvetett — intézményi és infrastrukturális beavatkozásokkal lehet növelni a vállalati prosperitást. Kiemeli az üzleti oktatás fontosságát, a jó menedzserek szerepét, valamint az állami adatvagyon digitalizálásának (például az EESZT, a valasztas.hu sikereire utalva) potenciálját, amely új üzleti lehetőségeket teremthet.
Az AI: lehetőség és kockázat
A kutató szerint az AI, a klímaváltozás és a geopolitikai kockázatok jelentik Európa, így Magyarország előtt álló három stratégiai kihívást. Az AI vállalati alkalmazása nagy lehetőség, de ugyanakkor növelheti a gazdasági különbségeket: azok az országok és cégek járnak jól, amelyekben jó az oktatás, nyitott a gondolkodás és van kísérletezési hajlandóság.
Békés hangsúlyozza, hogy a magyar vállalatoknak elsősorban az adaptációval kell foglalkozniuk, nem feltétlenül a modellfejlesztéssel. Az AI bevezetésében szerinte a központi, egyedüli megoldás helyett hatékonyabb a kísérleti, pilot projektekben történő, 5–15 fős egységekben végzett próbaüzem. Az AI-alkalmazások kapcsán 2025 végét említi fordulópontként: ekkor léptek előre annyit a nagy nyelvi modellek, hogy átlagos számítógépeken is nagy mennyiségű dokumentumot képesek feldolgozni, információt kinyerni és anyagokat előállítani.
Békés szerint az AI elsősorban humánerő-kiváltási, illetve döntéstámogató eszköz lesz, és a munkaerő-piaci hatás az egyenlegtől függ: csökkenhet a hagyományos adminisztratív, marketing- vagy elemzői szerepek iránti kereslet, miközben nőhet az igény komplex, emberközpontú szakmák — például ápolás vagy pszichológia — iránt.
Összegzés
Gábor Békés szerint a magyar gazdaság számára az egyik legfontosabb teendő a kiszámíthatóság növelése és a járadékvadász magatartás visszaszorítása, mert ez felszabadíthatja az elfojtott növekedési potenciált. A hazai vállalatok számára a leglogikusabb növekedési út a régiós terjeszkedés, míg az AI-adaptációban azok az országok járnak majd előrébb, amelyek jó oktatási és kísérletezési környezetet tudnak biztosítani. A kutató szerint az állam közvetett, intézményi eszközökkel és a digitális infrastruktúra fejlesztésével tudja leginkább támogatni a versenyképesség javulását.
Névjegy: Békés Gábor közgazdász, a CEU docense és a KRTK tudományos főmunkatársa; kutatási területei közé tartozik a nemzetközi közgazdaságtan, vállalati viselkedés és termelékenység. Adatelemzés című könyvét 40 országban használják felsőoktatási kurzusokon. 2000-ben mesterfokozatot szerzett a London School of Economics-on, 2007-ben doktorált a Közép-európai Egyetemen.
