Szabályozás

Bessent: az amerikai technológiai vezetés tette lehetővé az AI-tárgyalásokat Kínával

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államok technológiai fölénye tette lehetővé, hogy Washington tárgyalásokat kezdjen Kínával a mesterséges intelligencia szabályozásáról Donald Trump pekingi látogatása közben.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint azért tudott Washington tárgyalóasztalhoz ülni Kínával a mesterséges intelligenciáról, mert az Egyesült Államok „élen jár” a technológiában. Bessent a CNBC-nek nyilatkozott csütörtökön, miközben Donald Trump és Hszi Csin-ping kétnapos pekingi csúcstalálkozójának első köre szünetre vonult.

Közös keretrendszer és legjobb gyakorlatok

A miniszter elmondása szerint a két nagyhatalom megkezdi a párbeszédet a mesterséges intelligenciáról, és közös irányelvek kidolgozásán dolgoznak a bevett gyakorlatok terén. Különös figyelem irányul arra, hogy a legfejlettebb modellek ne kerülhessenek nem állami szereplők kezébe — ez a biztonsági kockázatok csökkentését szolgálja.

Bessent hangsúlyozta, hogy az egyeztetésekre éppen azért került sor, mert az Egyesült Államok vezető pozícióban van a technológiában; szerinte fordított helyzetben Kína nem kezdeményezne hasonló jellegű megbeszéléseket.

Aggodalmak a veszélyes modellekkel kapcsolatban

Washingtonban különösen aggodalomra adott okot az amerikai Anthropic vállalat Mythos nevű AI-modellje, amelyről azt állították, hogy jelentős kibertámadási képességekkel rendelkezhet. Az Anthropic közlése szerint a Mythos jelenleg csak kiválasztott üzleti partnerek számára érhető el.

Ugyanakkor Bessent optimista a Google Gemini és az OpenAI nagy nyelvi modelljeinek közelgő frissítéseit illetően, és „jelentős ugrást” vár ezek fejlesztéseiben.

Chipexportok és korlátozások

A beszélgetés hátterében Washington az élvonalbeli félvezetők, különösen az Nvidia chipjeinek exportkorlátozásával is igyekszik befolyásolni Kína AI‑fejlesztéseit. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang az utolsó pillanatban csatlakozott a pekingi amerikai delegációhoz.

A Reuters értesülése szerint az Egyesült Államok engedélyezte bizonyos kínai nagyvállalatok számára az Nvidia H200-as AI‑chipjeinek értékesítését; Bessent erre csak annyit mondott, hogy az ügyben „sok egyeztetés zajlott”.

A csúcstalálkozó és a tajvani kérdés

A Trump–Hszi csúcstalálkozó első köre helyi idő szerint csütörtök délben zárult. Peking közleménye szerint Hszi Csin-ping a tajvani kérdést jelölte meg a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb ügyeként, és óva intett a helyzet nem megfelelő kezelésétől, mivel Kína saját területének tekinti a demokratikusan kormányzott szigetet.

Bessent azt ígérte, hogy Donald Trump „a következő napokban” további részleteket ismertet a tajvani kérdéssel kapcsolatban, és hozzátette, hogy az elnök tisztában van a helyzet érzékenységével.

Előzmények: regionális tárgyalások és diplomáciai körút

A pekingi csúcstalálkozó előtt Bessent Szöulban tárgyalt Ho Lifeng kínai miniszterelnök‑helyettessel a kereskedelmi kérdésekről. Tokióban pedig kritikus ásványkincsekről és befektetési megállapodásokról egyeztetett a japán és a dél‑koreai vezetés.

A pekingi látogatás történelmi jelentőségű: 2017 óta ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök Kínába utazott.

Miért számít ez?

A két ország párbeszéde a mesterséges intelligenciáról egyszerre technológiai, gazdasági és geopolitikai kérdés. A közös irányelvek célja a fejlett modellek kontrollálása és a felelős használat elősegítése, miközben az exportszabályokkal és engedélyekkel Washington arra törekszik, hogy korlátozza a technológiai előrelépések katonai vagy egyéb rosszindulatú felhasználását Kínában.