Az Európai Bizottság szerdán ismertette az európai technológiai szuverenitás erősítésére szánt csomagot, amelynek célja az unió digitális autonómiájának és ellenálló képességének növelése többek között a félvezetők, a mesterséges intelligencia (MI), a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák területén.
Mit tartalmaz a csomag?
A bizottsági bejelentés szerint a csomag négy fő elemből áll:
- Két jogszabálytervezet, amelyek a félvezetőipar és az adatközpontok európai fejlesztését ösztönzik.
- Egy nyílt forráskódú stratégia az európai fejlesztések támogatására és a start-upok erősítésére.
- Egy stratégiai ütemterv az energiaágazat digitalizációjára és az MI alkalmazására.
Félvezetők: korszerű chipgyártás ösztönzése
Az egyik jogszabálytervezet a jelenlegi félvezetőipari szabályozásra építve támogatná a legkorszerűbb chiptechnológiák európai fejlesztését és gyártását. Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alkatrészek 2030-ra a globális félvezetőpiac több mint 70 százalékát adhatják. A javaslat gyorsabb engedélyezési eljárásokat, stratégiai beruházások támogatását és az ellátási láncok biztonságának növelését irányozza elő.
Adatközpontok: kapacitásnövelés és fenntarthatóság
A másik jogszabálytervezet célja, hogy az elkövetkező öt–hét évben megháromszorozza Európa adatközponti kapacitását. A tervek támogatnák a fenntartható adatközpontok fejlesztését és egységes uniós keretet hoznának létre a felhő- és MI‑szuverenitás értékelésére. Az intézkedések alapvető célja a megnövekedett számítási kapacitásigények kielégítése és az MI terjedésének támogatása Európában.
Nyílt forráskód és start-up támogatás
A bizottság külön stratégiát dolgozott ki a nyílt forráskódú technológiák támogatására. A dokumentum célja az európai fejlesztések megerősítése, a start-up ökoszisztéma támogatása, valamint a digitális infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának javítása.
Energiaágazat digitalizációja
Az energiaágazat digitalizációjára vonatkozó ütemterv az MI és más digitális megoldások alkalmazásával kívánja növelni az európai energiarendszer hatékonyságát. A tervek között szerepel többek között az intelligens mérőórák gyorsabb bevezetése, az energiahálózatok korszerűsítése, valamint az energia- és adatközponti infrastruktúra összehangolt fejlesztése.
Következő lépések és végrehajtás
A jogszabálytervezetekről az Európai Parlamentnek és az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak is döntenie kell, mielőtt a javaslatok jogi erőre tehetnek szert. Az Európai Bizottság jelezte, hogy júliusban várhatóan pályázatot hirdet az úgynevezett AI‑gigagyárak létrehozására, illetve konzultációt indít egy európai technológiai beruházási kapacitás kialakításáról.
Intézményi lépések az önállóság felé
A technológiai önállóság erősítésének szándékával összhangban az Európai Parlament bejelentette, hogy 2026. június 4‑től a francia fejlesztésű Qwant internetes keresőmotor lesz az alapértelmezett keresőszolgáltatás a parlament Microsoft Edge és Mozilla Firefox böngészőiben. A váltás nem zárja ki a felhasználókat más keresőmotorok használatából; a parlament szóvivője szerint az intézkedés része egy szélesebb stratégiának, amely csökkenti az uniós intézmények függőségét a nem európai digitális eszközöktől és előmozdítja az adatvédelmi szempontból kiemelt európai szolgáltatásokat.
Miért számít ez?
A csomag a digitális stratégiai eszköztár bővítését célozza: egyszerre reagál az ellátási láncok sérülékenységére, az MI gyors terjedésére és a növekvő számítási kapacitás-igényre. Ha a javaslatok megvalósulnak, az növelheti az Európai Unió technológiai rugalmasságát és csökkentheti a kritikus digitális elemek külső beszerzésétől való függést.
Címkék: adatvédelem, Európai Unió, technológia, Európai Bizottság, mesterséges intelligencia, európai parlament, digitalizáció, adatközpont, böngésző, félvezetőipar
