A Reuters elemzése és több vállalati forrás szerint a kínai cégek fokozatosan, gyakran észrevétlenül váltanak át mesterséges intelligenciára (MI), ami sok magasan képzett munkavállaló állásának megszűnését eredményezte. Az OpenClaw nevű MI-alapú ügynököt a cikk szerint széles körben használják, és több munkakört helyettesíthet.
Egy nagy, hongkongi vagy hangcsoui (forrás szerint hangcsoui székhelyű) internetes cég alvállalkozója a Reutersnek elmondta, hogy a munkaadó márciusban kezdte csendben elbocsátani alvállalkozóit miután kötelezővé tették a mesterségesintelligencia-eszközök használatát; szerinte ha valaki a munkafolyamatait részletesen rögzíti a szoftverben, az könnyen kiválthatóvá válik.
Kormányzati célok és társadalmi kockázatok
A kínai kormányzat támogatja az MI gyors bevezetését a termelékenység, az ipari hatékonyság és az innováció növelése érdekében. Ugyanakkor Peking azt szeretné elkerülni, hogy a cégek túl látható vagy tömeges leépítéseket hajtsanak végre, mert ez társadalmi instabilitást okozhatna. A hazai demográfiai kihívások — az egykepolitika utóhatásaként elöregedő társadalom és csökkenő munkaképes népesség — tovább növelik az érzékenységet a munkanélküliséggel kapcsolatban.
A kínai munkaügyi törvények előírják, hogy a vállalatok kormányzati jóváhagyást kérjenek, ha a munkaerő több mint 10 százalékát tervezik leépíteni. Egy nagy kínai fintech cég vezetője szerint a magáncégeknek bizonyos hatékonyságvesztést el kell fogadniuk, hogy elkerüljék a tömeges elbocsátásokat és a potenciális politikai következményeket.
Hogyan zajlik az átállás a gyakorlatban?
A források szerint a cégek gyakran apró lépésekben, nem nyilvánosan hajtják végre az elbocsátásokat, miközben kihasználják az MI által nyújtott termelékenységnövekedést. A stratégiák eltérnek az amerikai bigtech cégek modelljétől, amelyeknél időnként nagyvolumenű leépítések történnek.
Nemcsak a feladatok automatizálására használják az MI-t, hanem a munkavállalók MI-alkalmazási készségét is mérik: egyes cégek úgynevezett tokenekkel rangsorolják az alkalmazottakat MI-használat alapján, és ezt a rangsort összekapcsolják teljesítményértékeléssel és előléptetési esélyekkel. Egy big data mérnök azt mondta, márciusban kezdték ezt a módszert alkalmazni, és aggályai vannak amiatt, hogy a MI-használat elmaradása a leváltásukhoz vezethet.
Mely ágazatokat érinti leginkább?
A marketing és a front-end feladatok különösen érintettek: egyes nagy technológiai vállalatoknál szerkezetátalakítás zajlik, ahol ezeket a munkaköröket nagyrészt MI váltja fel. Az Alibaba felhőalapú részlegének egy mérnöke szerint bizonyos részeken már megkezdődtek a fokozatos létszámcsökkentések az MI bevezetése miatt.
A szórakoztatóiparban is fenyegetésként jelenik meg az MI: algoritmusok képesek videók és mesterséges szereplők létrehozására, ami jóval olcsóbb lehet, mint élő színészek alkalmazása néhány soros szerepért.
Vannak kifejezetten arra tervezett ügynökplatformok, amelyek komplett részlegeket helyettesítenek: például a Wukong, az Alibaba többügynökös vállalati MI-platformja célként tűzte ki az olyan feladatok automatizálását, mint az e-kereskedelmi értékesítés, az élő közvetítések és egyes szoftverfejlesztési munkák.
Mennyire súlyos a hatás a fiatalokra és a pályakezdőkre?
A Reuters-cikk kiemeli, hogy a fiatal és pályakezdő munkavállalók aránytalanul nagy kockázatnak vannak kitéve az MI-alapú automatizáció miatt. Kína már most magas ifjúsági munkanélküliségi rátával küzd, és az átmenet nehézségeivel számolnak.
Konkrét adatok a cikkből:
- 2025-ben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos álláshirdetések száma 74 százalékkal nőtt.
- Rekordnak számító 12,7 millió egyetemi végzettségű személy keresett állást.
- A Citibank egy jelentése szerint a kínai munkahelyek 9,6 százalékát — mintegy 70 millió embert — érintheti a MI miatti elbocsátás magas kockázata.
- A húszas éveikben járó munkavállalók körében ez a kockázat 13,6 százalék.
Ezek a számok arra utalnak, hogy bár az MI gyors elterjedése szükséges lehet az ipari hatékonyság és az innováció szempontjából, a foglalkoztatási hatások súlyos társadalmi következményekkel járhatnak, különösen a frissen belépők számára.
Tanácsadóipar és szélesebb gazdasági hatások
A mesterséges intelligencia kezd belefolyni olyan magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokba is, mint a tanácsadás: a Deloitte, a PwC, a McKinsey és az Accenture üzleti modelljeire is nyomást gyakorol az MI, miközben kisebb, MI-alapú szereplők gyorsan növekednek. A tanácsadói munkák, árazás és foglalkoztatás szerkezetének átalakulására számítanak az iparágban.
Összességében a Reuters elemzése és a vállalati beszámolók azt mutatják, hogy Kínában a mesterséges intelligencia bevezetése lépésről lépésre zajlik, miközben a cégek és a kormányzat egyaránt próbálják egyensúlyban tartani a termelékenység növelését és a társadalmi stabilitást fenyegető kockázatokat.
