A Visual Capitalist Microsoft-adatokon alapuló elemzése azt vizsgálta, hogy a munkaképes korú lakosság mekkora része használ rendszeresen mesterséges intelligenciát (MI) munkavégzés közben. Az aktív felhasználóknak azok számítanak, akik havonta legalább 90 percet töltenek MI-eszközökkel. A vizsgált országok átlagos, globális aránya jelenleg 17,8 százalék — az Origo cikke szerint.
Világranglista: Egyesült Arab Emírségek az élen
Bár az MI-ipar központja továbbra is az Egyesült Államok, a technológia mindennapi üzleti alkalmazásában az Egyesült Arab Emírségek (EAE) vezet: itt a munkaképes lakosság több mint 70 százaléka használ mesterséges intelligenciát. Második helyen Szingapúr áll 63 százalékkal. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok még a top 20-ba sem fért be a rangsorban, noha sok nagy MI-vállalat ott működik.
A szakértők szerint az Egyesült Államok lemaradásának fontos magyarázata az ország mérete és a munkaerőpiac sokszínűsége: egy nagy, heterogén piac lassabban hozza egységesen használatba az új technológiákat, mint kisebb, központosított, gyorsan digitalizált államok.
Európa és a visegrádi régió
Több európai ország is kiemelkedő arányokat ért el: Norvégia, Írország, Franciaország, Spanyolország és Hollandia egyaránt 40 százalék feletti MI-használati arányt mutat. A kontinens erős szereplése mögött a fejlett digitális infrastruktúra, a vállalati digitalizáltság és a képzett munkaerő áll, ezek az országok pedig gyorsan integrálták az MI-t üzleti folyamatokba, oktatásba és állami szolgáltatásokba.
Magyarország a 147 országot vizsgáló felmérésben a 19. helyre került: a munkaképes korú lakosság 32,2 százaléka használ rendszeresen mesterséges intelligenciát. Ez az arány Magyarország számára jobb teljesítményt jelent például Dániánál, Németországnál és Tajvannál; a visegrádi országok közül Magyarország teljesített legjobban. Lengyelország 31 százalékos, Csehország 30,1 százalékos arányt ért el.
Ázsia gyors növekedése
A legdinamikusabban növekvő régió jelenleg Ázsia: a világ 15 leggyorsabban növekvő MI-piacából tíz ázsiai ország. Konkrét növekedési számok a 2025 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan:
- Dél-Korea: 43,2 százalékos növekedés (globális rekord)
- Thaiföld: 36,2 százalék
- Japán: 34,1 százalék
- Mongólia: 32,2 százalék
Ugyanezen időszak alatt az Egyesült Államokban 19 százalékos növekedést regisztráltak. Az ázsiai gyors terjedés egyik oka, hogy az utóbbi években az MI-rendszerek jobban kezelik a nem angol nyelveket, így ezek a szolgáltatások az ázsiai piacokon használhatóbbá váltak.
Lehetséges következmények: növekvő globális MI-szakadék
A jelentés rámutat, hogy egy új gazdasági törésvonal alakulhat ki: azok az országok, amelyek gyorsan tudják integrálni a mesterséges intelligenciát a munka világába, hosszú távon versenyelőnyre tehetnek szert. A leginkább MI-aktív országokat több közös tényező jellemzi: fejlett internetes infrastruktúra, magas digitális írástudás, szolgáltatás-központú gazdaság és jelentős technológiai beruházások.
Ezzel szemben sok afrikai és dél-ázsiai ország továbbra is akadályokkal küzd: gyenge internetkapcsolat, magas eszközköltségek és alacsony vállalati digitalizáltság lassítja az MI elterjedését. A szakértők szerint az elkövetkező évtized egyik kulkérdése az lesz, mely országok képesek a leggyorsabban beépíteni az MI-t a gazdaság működésébe — hasonlóan ahhoz, ahogy az internet elterjedése korábban átalakította a globális versenyt.
Források
Az elemzés a Microsoft adataira épülő Visual Capitalist-munkán alapul; a cikk az Origo összegzése alapján készült.
