Az Erste Bank adatai szerint az év első három hónapjában a hitelintézet munkatársai több mint 7 000 csalók által elkövetett visszaélési kísérletet észleltek. A támadók összesen 2,8 milliárd forint megszerzésére törekedtek, a bank biztonsági rendszere azonban a kísérletek nyolcvan százalékát felismerte és ezáltal nagyjából 2,3 milliárd forint eltűnését akadályozta meg.
Módszerek és pénzügyi hatások
A statisztikák éles különbséget mutatnak a kártyás visszaélések és az átutalásos csalások között. A bűnözők elsősorban kártyaadatok megszerzésére törekednek: az esetek nagyjából 6 000 alkalommal kártyaadatok gyűjtésére irányultak, ami a támadók célja szerint mintegy 0,5 milliárd forintot érintett. Az átutalásos csalások száma alacsonyabb volt, de nagyobb összegű károkat okoznak: az átutalásos módszernél az egy esetben elszenvedett átlagos veszteség az év elején meghaladta az 1,6 millió forintot, míg egy sikeres kártyás akció átlagos kárösszege körülbelül 84 000 forint volt.
Zsiga Krisztina, az Erste Bank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese a legnagyobb veszélynek azt nevezte, amikor az elkövetők közvetlenül hozzáférnek a számlatulajdonos netbankjához.
Pszichológiai manipuláció és álcázott csalások
A legsikeresebb támadások jellemzően pszichológiai manipulációra épülnek. A csalók gyakran telefonon jelentkeznek, és magukat banki ügyintézőnek, biztonsági szakembernek vagy a Magyar Nemzeti Bank munkatársának adják ki. Az utóbbi időben jelentős károkat okoznak a hamis befektetési ajánlatok: a bűnözők kezdetben kisebb összegek befektetésére veszik rá az áldozatot, majd hamis, professzionálisan kinéző weboldalakon mutatják a nem létező hozamokat, és további utalásokra ösztönzik az embereket. Egyes elkövetők még arra is felkészítik az áldozatot, hogy mit mondjon a valós banki ügyintézőnek, ha ellenőrző hívást kap.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint továbbra is az adathalászat vezet a támadási formák között: tömegesen küldenek hamis csomagküldős vagy hatósági linkeket, és az online piactereken terjedő átverések is sok áldozatot találnak. Emellett rengetegen telepítenek gyanútlanul távoli hozzáférést biztosító programokat a csalók utasítására.
Banki védelem: appfunkciók, korlátok és mesterséges intelligencia
A hazai bankok folyamatosan fejlesztik védelmi rendszereiket. Az Erste a valós idejű csalófigyelő rendszere mellett jelenleg egy mesterséges intelligenciára épülő, öntanuló hálózatot fejleszt, amelynek célja a csalási minták hatékonyabb felismerése és a hamis tranzakciók blokkolása.
A bank mobilalkalmazása is több védelmi funkciót kínál: a számlatulajdonosok maguk állíthatják be a tranzakciós limiteket, és azonnali értesítést kapnak minden adat- vagy beállításmódosításról. Emellett a pénzintézetek rendszeres tájékoztató kampányokkal, podcastokkal és célzott üzenetekkel igyekeznek növelni a lakosság tudatosságát.
Nemzetközi kép és a felelősség kérdése
A jegybank 2025 negyedik negyedévére vonatkozó tájékoztatása szerint az országban három hónap alatt összesen 5,6 milliárd forintot zsákmányoltak a kiberbűnözők. A támadási felület jelentős: 2025 végén a hazai lakossági bankszámlák 87,7 százaléka már elérhető volt az interneten keresztül.
A legfájdalmasabb rész a felelősség megállapítása: a jegybanki adatok szerint a sikeres csalások után az elveszített összegek döntő része a fogyasztókat terheli. A kártyás visszaéléseknél az okozott veszteség 68,3 százaléka, az átutalásos eseteknél pedig 89,8 százaléka hárult a lakosságra az érintett időszakban. A pénzintézetek nehezen tudnak segítséget nyújtani, ha az ügyfél maga adja meg titkos kódját, jóváhagyja a tranzakciót vagy önként telepít kémprogramot a készülékére.
A trendek azt mutatják, hogy a bankszektor védelmi rendszereinek további fejlesztése — beleértve a mesterséges intelligenciát, a felhasználói értesítéseket és a folyamatos oktatást — elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a lakossági kár kockázata.
