Az Airbus, az ASML, az Ericsson, a Mistral, a Nokia, az SAP és a Siemens részvételével létrejött European Tech Creators nevű állandó párbeszédcsoportot hoztak létre Európa legnagyobb technológiai vállalatai, hogy közvetlenebb befolyást gyakorolhassanak az uniós ipar- és technológiapolitikára – írja a Politico.
Mit kérnek a vállalatok?
A kezdeményezés résztvevői többek között a következő intézkedéseket sürgetik:
- gyorsabb deregulációt Brüsszel részéről;
- az egységes belső piac kiépítésének befejezését;
- a vállalati összeolvadások útján álló akadályok lazítását;
- tudatosabb, célzottabb támogatást az európai "bajnokvállalatok" számára az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.
A cégek szerint a jelenlegi szabályozási és piaci környezet túlzottan megnehezíti, hogy európai szereplők globálisan versenyképes méretet érjenek el.
Vezetői vélemények
Christophe Fouquet, az ASML vezérigazgatója azt emelte ki, hogy eleve jobb szabályokat kellene alkotni, nem csak utólag egyszerűsíteni a túl bonyolult rendszereket. Guillaume Faury, az Airbus vezetője úgy fogalmazott, hogy Európa jelenlegi működése nem felel meg annak, amire a kontinensnek szüksége lenne, és hozzátette: „Ha ez lobbizásnak számít, akkora sikeres Európáért lobbizunk.”
Börje Ekholm, az Ericsson távozó vezérigazgatója a széttöredezett európai piacot említette akadályként: szerinte emiatt senki sem képes olyan méretet elérni, amely globálisan versenyképessé tenné. Arthur Mensch, a francia Mistral társalapítója pedig azt figyelmeztette, hogy a mesterséges intelligencia terén két éven belül már késő lehet lépni.
Találkozó von der Leyennel és hatás a szabályozásra
A vállalatvezetők találkoztak Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és a fent említett szempontok mielőbbi érvényesítését kérték. A Politico beszámolója szerint az iparági nyomás már eredményeket hozott: az EU-s AI-szabályokra vonatkozó egyes javaslatokban egyszerűsítést vezettek be, kevesebb előírást rögzítve és néhány határidőt elhalasztva.
Kritikák a szoros kapcsolatok miatt
A nagyvállalatok és az uniós döntéshozók közötti szoros viszony kritikákat is kiváltott. Ursula von der Leyen második mandátumában deregulációs irányt képvisel, amely iparbarátnak tekinthető, ugyanakkor Jim Hagemann Snabe, a Siemens elnökének bizottsági tanácsadói kinevezése ellenzők szerint tovább erősítette az összefonódás látszatát.
Miért számít ez?
A kezdeményezés rávilágít arra a feszültségre, amely az uniós szabályozói célok és az ipar versenyképességi elvárásai között fennáll. A vállalatok sürgetése a gyorsabb dereguláció és a célzottabb támogatás iránt fontos jelzés arról, hogy a magasan koncentrált technológiai versenyben Európa szereplői szerint gyors politikai válaszokra van szükség, különösen a mesterséges intelligencia területén.
