Az Európai Bizottság hivatalosan nyilvántartásba vett egy európai polgári kezdeményezést, amely a feltétel nélküli alapjövedelem (Universal Basic Income, UBI) bevezetését szorgalmazza az Európai Unió tagállamaiban. A kezdeményezők szerint a mesterséges intelligencia és a robotizáció olyan gyors ütemben alakítja át a munkaerőpiacot, hogy rövid időn belül nem lesz elegendő munkahely mindenki számára, ezért sürgősen el kell választani az emberek megélhetését attól, hogy képesek-e eladni munkaerejüket a piacon.
A regisztráció formális lépés
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásba vétel csupán azt vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-e a jogszabályokban előírt formai követelményeknek; ez nem jelenti azt, hogy a testület támogatná vagy elfogadná a javaslat tartalmát. A nyilvántartásba vétel nem előlegezi meg a későbbi tartalmi értékelést.
Következő lépések a kezdeményezők számára
A regisztrációt követően a szervezőknek hat hónapjuk van arra, hogy elindítsák az aláírásgyűjtést. Az aláírásgyűjtés megkezdése után 12 hónap áll rendelkezésre, hogy összegyűjtsenek legalább egymillió érvényes támogató aláírást az Európai Unió polgáraitól. Az egymilliós küszöb elérése önmagában nem elég: az is feltétel, hogy legalább hét tagállamban teljesüljön az adott országra meghatározott minimális aláírásszám. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az Európai Bizottság köteles hivatalosan foglalkozni az üggyel, és döntést hozni arról, kíván-e jogalkotási vagy egyéb intézkedést kezdeményezni.
A kezdeményezés háttere és érvek
A szervezők azzal indokolják a javaslat szükségességét, hogy az MI-rendszerek és a robotika fejlődése nemcsak a fizikai, hanem egyre több szellemi munkafolyamatot is átvesz, ami jelentős munkaerőpiaci átalakulást okozhat. A támogatók szerint az alapjövedelem biztosíthatja a megélhetés stabilitását az automatizáció korában, csökkentheti a szegénységet és egyszerűsítheti a szociális rendszereket.
Kritikus vélemények
A kezdeményezés ellenzői a költségekkel és a munkavállalási hajlandóság csökkenésével kapcsolatos aggályokat emelik. A vita az európai közbeszédben is megosztó lehet, mivel az alapjövedelem gazdasági és társadalmi hatásai széles körben vitatottak.
Intézményi háttér és tények
Az európai polgári kezdeményezés intézményét a 2009-es Lisszaboni Szerződés hozta létre, és 2012-ben indult el hivatalosan. Az Európai Bizottság adatai szerint a mostani alapjövedelmes javaslat a 132. regisztrált európai polgári kezdeményezés.
Kapcsolódó megjegyzések és példák
A közéleti és politikai vitában felmerülő kérdések között szerepelnek az MI-stratégiák: például György László kormánybiztos szerint Magyarországnak saját mesterséges intelligencia stratégiára van szüksége, hogy befolyásolni tudja a fejlődés irányát. Ugyancsak relevánsak a nemzeti kísérletek tapasztalatai: Írország hároméves kísérlet után állandóvá tette művészeknek szóló alapjövedelmét, amely keretében a kormány heti támogatást biztosít mintegy 2000 alkotónak a létbizonytalanság csökkentése és a kulturális szektor stabilitásának erősítése céljából.
A további menetrend és jelentőség
A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a kezdeményezés szervezői számára: ha sikerül elindítani az aláírásgyűjtést és teljesíteni a formális küszöböket, az ügy hivatalos vizsgálatot és politikai vitát válthat ki az uniós szinten. Amennyiben az egymilliós és a tagállami küszöbök teljesülnek, az Európai Bizottságot kötelezettség terheli arra, hogy hivatalosan foglalkozzon a javaslattal és mérlegelje a lehetséges további lépéseket.
