Az EY-Parthenon legfrissebb nemzetközi kutatása 21 országból összesen 1 200 vezérigazgató véleményét gyűjtötte össze, és azt mutatja: a vállalatvezetők nem várják passzívan a gazdasági stabilitás visszatérését. Stratégiáikat már alapvetően úgy alakítják, hogy a folyamatos változás és bizonytalanság tartós környezete legyen a kiindulópont.
Ennek megfelelően a cégek fókuszában a fegyelmezett és nyereséges működés, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, illetve a stratégiai tranzakciók állnak. A vezetők a növekedés ösztönzése mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kockázatok kezelésére és a működési stabilitás megerősítésére.
A geopolitika és az operatív kockázatok előtérben
A felmérés szerint a geopolitikai kockázatok lettek a legmeghatározóbb bizonytalansági tényezők: a világpolitikai folyamatok jelentősen befolyásolják az új piacokra lépést, az operációt és a tőkebefektetések időzítését. Emellett a vállalatok számára komoly terhet jelentenek az energiaárak ingadozása, az ellátási láncok sérülékenysége és a növekvő kiberveszélyek.
Sokan arra számítanak, hogy az energiaárak tartós emelkedése hosszabb távon is kedvezőtlenül hat a működési környezetre. Ezek a tényezők sok esetben a jelenlegi üzleti modellek ellenállóképességét is próbára teszik.
Költséghatékonyság és fegyelmezett tőkegazdálkodás
A kutatás alapján a költséghatékonyság, a nyereségesség fenntartása és a tudatos tőkegazdálkodás kiemelt prioritássá vált. A vállalatok nem fordítanak hátat a transzformációnak: továbbra is jelentős erőforrásokat allokálnak modernizációs programokra, digitális fejlesztésekre, a munkavállalói kompetenciák erősítésére és az ellátási láncok újraszervezésére.
„A vállalatvezetők ma már jóval szigorúbban vizsgálják beruházásaik megtérülését. Egy kiszámíthatatlan környezetben a siker alapja a következetes, fegyelmezett működés és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása” – mondta Vékási Tamás. Hozzátette, hogy a kutatás eredményei különösen fontosak Magyarország és a közép-kelet-európai régió számára, ahol az energiafüggőség és az exportorientált gazdasági szerkezet szoros kapcsolatban áll a geopolitikai és makrogazdasági folyamatokkal.
A mesterséges intelligencia mint stratégiai pillér
Az MI az üzleti átalakulás kulcstényezőjévé lépett elő: a vállalatok már nem csupán kísérleti technológiaként tekintenek rá, hanem konkrét, mérhető üzleti eredményeket várnak tőle. A versenyelőnyt egyre inkább az határozza meg, hogy a szervezetek miként tudják az MI-t a működés optimalizálására, a döntéshozatal támogatására és az ügyfélélmény javítására integrálni.
„Az MI akkor válhat tartós versenyelőnnyé, ha nem különálló projektként kezelik, hanem a vállalati működés szerves részévé válik. Ehhez strukturált adatvagyonra, egyértelmű felelősségi körökre és olyan működési modellre van szükség, amely lehetővé teszi a megoldások skálázható és kontrollált alkalmazását” – emelte ki dr. Sefer Iván. Kiemelte továbbá, hogy a tudatos portfólióépítés és stratégiai partnerségek gyakran elengedhetetlenek az üzleti célok eléréséhez.
A vezetők többsége növelni kívánja az MI-hez kapcsolódó beruházásokat, és sok vállalat felvásárlásokkal vagy üzletág-átalakításokkal igyekszik gyorsítani technológiai fejlődését. Ugyanakkor a szabályozási környezet továbbra is kihívást jelent a széles körű alkalmazás előtt.
Munkaerő és MI: együttműködés a felcserélés helyett
Bár a legtöbb vezető szerint az MI alapjaiban alakítja át a munkaerőpiaci stratégiákat, kevesen várnak jelentős létszámcsökkentést. A válaszadók inkább a termelékenység növelését, az átképzéseket, a továbbképzési programokat és a munkakörök újragondolását tartják célravezetőnek annak érdekében, hogy az emberi és mesterséges intelligencia együttműködése hatékonyabb legyen.
Következtetések
Az EY-Parthenon felmérése szerint a vállalatok stratégiái ma már a tartós bizonytalanságra épülnek: fegyelmezett működésre, tudatos tőkegazdálkodásra és az MI integrációjára koncentrálnak, miközben a geopolitikai, energiapiaci és operatív kockázatok jelentősen befolyásolják döntéseiket. Magyarország és a közép-kelet-európai régió szereplői különösen érzékenyek ezekre a trendekre a régió specifikus kitettség miatt.
