A GKI 2024 júliusában ezerfős, reprezentatív mintán mérte fel a magyar lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos bizalmát és használati szokásait. A kutatás egyik központi kérdése az volt, mennyire bíznak az emberek az AI által generált tartalmakban.
A válaszadók megoszlása a bizalom tekintetében:
- 22% kifejezetten megbízhatónak tartja az AI által készített tartalmakat.
- 36% szkeptikus az ilyen tartalmakkal szemben.
- 42% középen helyezkedik el, semleges vagy bizonytalan a kérdésben.
A felmérés rámutat: akik gyakrabban használják az AI-t, nagyobb valószínűséggel bíznak is benne. A GKI megjegyzi, hogy az összefüggés kétirányú is lehet – kevesebb bizalomból kevesebb használat következik, és fordítva. A mesterséges intelligencia fejlődése és a felhasználói kör bővülése azonban várhatóan növelheti a társadalmi bizalmat is.
Demográfiai eltérések
A vizsgálat alapján egyértelmű, hogy bizonyos csoportok eltérően viszonyulnak az AI-hoz:
- A diákok az egyetlen demográfiai csoport, amelyben többen bíznak az AI-ban, mint amennyien nem.
- Az aktív munkavállalók körében enyhén negatív a kép: többen vannak, akik nem bíznak az AI-ban.
- A nyugdíjasok jellemzően szkeptikusak.
Általános tendencia, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé bízik a mesterséges intelligenciában. Emellett a felmérés szerint a férfiak kissé bizalmatlanabbak, mint a nők.
A GKI a beérkezett válaszokat egy -100-tól +100-ig terjedő skálára súlyozta át: a -100 a teljes bizalomhiányt, a 0 a közepes bizalmat, a +100 pedig nagyon magas bizalmat jelöli.
Nemzetközi összehasonlítás és lehetőségek
A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös kutatása alapján a 47 vizsgált ország között Magyarország az országok hátulról számított hetedik helyén áll a rendszeres AI-használatban, hátulról a harmadik a munkahelyi használat gyakorisága tekintetében, és utolsó helyen szerepel az AI-képzésen résztvevők arányában.
Ugyanakkor a GKI-felmérés megállapítja, hogy a magyarok az átlagosnál nagyobb bizalmat táplálnak a mesterséges intelligencia iránt, ami jelentős potenciált jelent az AI hasznosításában Magyarországon. A kutatók szerint ez a bizalom jó alapot adhat arra, hogy vállalati, oktatási és kormányzati kezdeményezések célzott képzésekkel, ismeretterjesztéssel és gyakorlati alkalmazások támogatásával gyorsítsák az AI elterjedését.
Elemzés szerzői
- Mihályi Máté — kutatási terület: gazdaságpolitika, makrogazdaság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás, elsősorban kelet-közép-európai fókusz.
- dr. Molnár László — kutatási terület: régiónkénti különbségek, környezetvédelmi kihívások és munkaerőpiaci trendek.
