A 4iG Csoport belső kezdeményezéseként született ötlet még a tavalyi gyereknaphoz kapcsolódó vállalati programok kapcsán merült fel: a vállalatoknál szokásos gyermeknapi aktivitásból rajzpályázat lett, amelynek díjnyertes munkáit a cégcsoport műszaki eszközökkel, mesterséges intelligenciával dolgozta fel. A beérkezett rajzokból a ChatGPT és egyéb AI-eszközök segítségével rövid animációs film készült Kapcsolatmentők címmel, amelyben erdei állatok mentik meg a viharban megsérült kommunikációs hálózatot.
Miért fontos ez a találkozás: mese és technológia
A projekt lényege nem pusztán egy gyerekfilm elkészítése volt, hanem a kettősség hangsúlyozása: egy hagyományos, gyerekeknek szánt műfaj találkozása korszerű technológiával. A 4iG Csoport stratégiai megközelítése szerint mint technológiai vállalatnak felelőssége van bemutatni, miként lehet kreatívan és felelősen alkalmazni az AI-t — így a Kapcsolatmentők egyszerre szolgált kísérletként és közösségi élményként, ami a szülő–gyerek kapcsolatát is erősítheti.
A mesék tükrözik a kor kérdéseit
Steigervald Krisztián generációkutató az eseményen azt emelte ki, hogy a mese soha nem csak mese: mindig a kor legégetőbb kérdéseit, félelmeit és elvárásait közvetíti a gyerekek felé. Példaként említette a Grimm-meséket vagy a szocializmus idején terjedt történeteket, és rámutatott, hogy a digitális korban megjelenő történetekben — így a Kapcsolatmentők rajzain is — felbukkannak a wifi-jelek és más XXI. századi kommunikációs kellékek.
A korai tanulás és a minta szerepe
Steigervald szerint a gyerekek egy bizonyos életkorig elsősorban tapasztalatokból tanulnak, nem absztrakt információkból: a racionális gondolkodást segítő idegrendszeri háttér csak később fejlődik ki, ezért a 10–12 évnél fiatalabbaknál a minták, élmények és kapcsolati helyzetek meghatározóak. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a szülők telefonhasználata és általános viselkedése mintaként szolgálhat, ezért különösen fontos a mesélés és a közös jelenlét fenntartása a családokban.
Az olvasás helyzete és a következmények
Az előadás felidézte az Országos Széchényi Könyvtár 2020-as önbevalláson alapuló felmérését, amely szerint a magyar lakosság 53 százaléka egy év alatt egyetlen könyvet sem olvas el. A generációkutató szerint ez azt is jelenti, hogy sok gyerek nem látja otthon a szüleit olvasni — és ha a könyv és a meseolvasás nem része a mindennapoknak, az a figyelem, a képzelőerő és a döntéshozatali képességek fejlődésére is hatással lehet.
Tudatosság és kapcsolódás: szülői stratégiák az AI-korszakban
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Hogyan viszonyuljunk szülőként az AI-hoz? témában arról beszéltek, hogyan található meg az egyensúly az olvasott és a digitális mese között. Beszédes Henrietta, a Boldog Gyerek blog alapítója azt hangsúlyozta, hogy a kérdés elsősorban családszervezési kérdés: a digitális eszközök használata időnként megkönnyíti a szülők mindennapjait, de fontos, hogy mellette jelen legyenek a közös olvasás, a beszélgetések és az érzelmi kapcsolódás.
Az iskola és a kritikus AI-használat szerepe
Flakstad Emőke, a 4iG Csoport társadalmi felelősségvállalásért felelős vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai családok sokszor erős időnyomás alatt élnek, így nem érdemes bűntudatot kelteni a szülőkben: a fontos, hogy legyenek közös, kapcsolatot építő helyzetek. Sipka Bence pszichológus kiemelte, hogy a meseolvasás interakciója — a szülő és a gyerek közötti beszélgetés — kulcsfontosságú a gyerekek érzelmi és kognitív fejlődésében.
Mikor segít az AI, és mikor vesz át feladatot?
A beszélgetés fókuszában az is állt, miként használja az AI az alkotást: segítő eszközként vagy a gyerek helyett dolgozó megoldásként. Flakstad Emőke egy szakképzőiskolai példát említett, ahol 16–17 éves diákok tanárok támogatásával dolgoztak fel egy irodalmi művet AI-t alkalmazva, majd társasjátékot készítettek belőle. A hangsúly azon volt, hogy a diákok megtanulják a kritikus viszonyt az eszközhöz, jó promptokat írni és a visszajelzéseket értelmezni.
Pedagógiai megközelítések az AI-hoz
Fegyverneki Gergő digitálispedagógia-szakértő szerint a tiltás nem hatékony: az AI-t nem betiltani kell, hanem „megszelídíteni”. Meg kell tanítani a gyerekeket a kritikus használatra, a hibák felismerésére és a források ellenőrzésére. Sipka Bence kettéosztotta az AI-használatot: a „kentaur” felhasználó tudatosan szétbontja a munkafázisokat, míg a „cyborg” folyamatos, megszakítatlan interakcióban van az AI-jal — szerinte először a feladatok részekre bontását és a célmeghatározást kell megtanítani.
Összegzés: keretek és jelenlét
Az esemény egyik fő üzenete az volt, hogy az AI-tól nem félni kell, hanem határok közé helyezni: ez nem csupán technológiai kérdés, hanem családi tudatosság, pedagógiai bátorság és generációs önismeret is szükséges hozzá. A 4iG Csoport rendezvénye arra világított rá, hogy a mai gyerekek olyan világba születnek, amelyet az AI már átitatott; a feladat tehát nem az elszigetelés, hanem az együtt ülés és a közös mesélés — megtanítva, hogyan érdemes ebben a világban élni.
A tartalom a 4iG Csoport megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt a cikk létrehozásában.
