A humanoid robotok piaca az elkövetkező évtized egyik leggyorsabb növekedési sztorijává válhat: jelenleg a szektor értékét 2–3 milliárd dollárra becsülik, de a Barclays friss elemzése szerint ez a szám 2035-re akár 200 milliárd dollárra is nőhet. Egyes szakértők ennél is optimistábbak, és az ezermilliárd dolláros nagyságrendet vizionálják a következő tíz évben.
Mi hajtja a növekedést?
A Barclays "AI Gets Physical" című jelentése és a jelentés társszerzője, Zornica Todorova szerint a humanoid robotika az "automatizálás 3.0" korszakát képviseli. Az elöregedő társadalmak, az urbanizáció és a munkavállalói preferenciák változása miatt egyre több olyan "piszkos, unalmas és veszélyes" feladat marad ember nélkül, amelyekre nehéz munkaerőt találni. Todorova szerint a robotok ma már egyszerű, jól körülhatárolt feladatokat látnak el — például dobozok emelését vagy alkatrészek válogatását futószalagon —, de a technológia gyorsan érik, és a szolgáltatói szektorban is megjelenhetnek.
Két telepítési hullám: ipar majd szolgáltatások
A Barclays két fázist különít el:
- Az első hullám, amely jelenleg is zajlik és várhatóan 2030‑ig tart, a gyártást, logisztikát, mezőgazdaságot és az építőipart érinti.
- A második szakasz 2030 után következhet, amikor áttörés várható az egészségügyben, az idősgondozásban, az oktatásban és a vendéglátásban.
A nyugati gazdaságok szempontjából különösen fontos lehet a szolgáltatási szektorban való megjelenés, mert ezek az ágazatok adják a GDP‑növekedés fő részét.
Kína egyértelmű előnyben
Kína már ma vezető szerepet tölt be a robotika gyártásában és telepítésében. A világ ipari robotjainak nagyjából fele ott kerül telepítésre — ez évente mintegy 300 ezer egységet jelent, szemben az Egyesült Államok körülbelül 34 ezer robotjával. A robotsűrűség Kínában 2016 óta mintegy 600 százalékkal nőtt, így jelenleg közel 500 robot jut tízezer munkavállalóra.
A humanoid robotok tekintetében is Kína dominál: a telepítések 85 százaléka tavaly ott történt, és a gyártási költség jellemzően a nyugati versenytársak körülbelül felén alakul, nagyjából 50 ezer dollár körül.
Befektetői optimizmus és kockázatok
A piaci szereplők jelentős téteket tesznek a trendre. Jason Pidcock, a Jupiter Asset Management 3,69 milliárd dolláros ázsiai alapjának kezelője azt várja, hogy tíz év múlva humanoid robotok dolgoznak majd gyárakban, a hadseregben, a közigazgatásban és akár a háztartásokban is, és Ázsia lesz az eszközök meghatározó beszállítója. Pidcock portfóliójában ázsiai félvezető‑ és technológiai cégek — köztük a TSMC, a Samsung és a Foxconn — szerepelnek; alapja az elmúlt egy évben 49,2 százalékos hozamot ért el.
Dan Ives, a Wedbush Securities vezető részvényelemzője a humanoid robotokat a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb piaci lehetőségeként látja, és az elkövetkező évtizedben ezermilliárd dolláros piacot vetít előre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szektor most még részben privát cégek kezében van, azaz sok meghatározó vállalat nincs tőzsdén, és figyelmeztetett a robotokkal járó kockázatok — például biztonsági, szabályozási és társadalmi hatások — gondos mérlegelésére mind az iparág, mind a kormányok részéről.
Miért számít ez?
Ha a humanoid robotika valóban a szolgáltatási szektorba is betör, az alapjaiban átformálhatja a munkaerő‑felépítést és a gazdasági növekedést a következő évtizedekben. A piacméretekre vonatkozó előrejelzések között nagy a szórás (Barclays 200 milliárd dolláros 2035‑ös becslete és azon szakértők optimizmusa, akik ezermilliárdos piacot látnak), de a jelenlegi adatok Kína előnyét és a gyors technológiai érést egyaránt megerősítik.
Illusztrációs kép (címlapkép forrása: Portfolio).
