Az EY második alkalommal elkészített Vállalkozói Barométere szerint a Kelet-Közép- és Dél-Európa 16 országát lefedő, 2026 februárja és márciusa között zajló kutatásban részt vevő vállalkozók továbbra is a működés kiszámíthatóságára és az eredményesség javítására fókuszálnak. A felmérés több mint 1000 vállalkozó válaszát dolgozta fel; a magyar mintában 173 vállalkozó vett részt.
A magyar válaszadók jellemzése
A hazai cégek saját megítélésük szerint óvatosabbak: második éve a legnagyobb fékező tényezők között említik a gazdasági bizonytalanságot, a bürokratikus szabályozási környezetet, valamint a pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiányát. Ez az elővigyázatosság a tőkekihelyezési döntésekben is megmutatkozik: a vállalatok előnyben részesítik azokat a beruházásokat, amelyek közvetlenül a működés hatékonyságát növelik.
Beruházási prioritások és finanszírozás
A magyar vállalatok kevésbé terveznek új létesítményeket, online értékesítési megoldásokat és informatikai fejlesztéseket a régiós átlaghoz képest; ezzel szemben a gép- és eszközberuházások nagyobb arányban szerepelnek a hazai terveknél. A hosszabb távú, nagyobb kockázatú beruházásokkal kapcsolatban továbbra is a kivárás a jellemző.
A cégek növekedését elsősorban saját forrásból biztosítják; a régiós versenytársaknál jóval kevésbé támaszkodnak külső finanszírozásra és banki hitelre. Ez növeli a tulajdonosi kontrollt, ugyanakkor korlátozhatja a gyorsabb bővülés lehetőségét, különösen olyan beruházásoknál, amelyek jelentős kezdeti tőkét igényelnek — mint a digitalizáció, az automatizáció vagy a termelési kapacitások bővítése.
Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója szerint a felmérés célja, hogy bemutassa, miként teljesítenek a hazai tulajdonosok régiós összehasonlításban, és kiköveteljen olyan területeket, ahol célzott fejlesztéssel vagy külső szakértői támogatással érdemi előrelépés érhető el. Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere kiemelte: míg a társaságok hatékonysága javult, a banki finanszírozáson kívüli egyéb külső tőkebevonás fontos szerepet játszhat a digitalizáció és az innováció felgyorsításában.
Munkaerőpiaci kihívások
A magyar vállalkozók többsége megtartaná meglévő munkavállalóit, ugyanakkor a felvételi hajlandóság csökkent: a válaszadók mindössze egynegyede tervez új munkaerőt felvenni, miközben a régió átlagában közel a válaszadók fele számol létszámbővítéssel. A legnagyobb gond továbbra is a megfelelően képzett, releváns tapasztalattal rendelkező jelöltek megtalálása, és a szakértelemmel bíró munkavállalók megszerzése és megtartása.
Mesterséges intelligencia és digitalizáció
A mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulási megoldások alkalmazása Magyarországon érzékelhetően nőtt az elmúlt évben, főleg adatelemzésben, adminisztratív feladatok támogatásában és marketingben. A hazai cégek elsősorban a produktivitás és a döntéstámogatás javulását várják a technológiától, ami inkább belső teljesítményjavító hatásra utal, semmint teljes körű üzleti átalakulásra.
Az MI üzleti integrációja a legtöbb vállalatnál még korai fázisban van, és a beruházások intenzitása elmarad a régiós átlagtól. A következő lépés a technológiák célzottabb alkalmazása, az adatok hatékonyabb kezelése és a legnagyobb üzleti hasznot hozó területek kiválasztása lehet. Vékási Tamás rámutatott, hogy az MI önmagában nem hoz versenyelőnyt — a kulcs a technológia üzleti célokhoz kötése és a mérhető eredmények elérése.
A kutatás metodikája
Az anonim online felmérés 2026 februárja és márciusa között készült, és 16 országra terjedt ki: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a régió vállalkozói ökoszisztémájának aktuális állapotáról.
Összegzés
A felmérés alapján a magyar vállalkozások most elsősorban a működés stabilitására és hatékonyságának növelésére koncentrálnak, miközben óvatosan közelítik meg a nagyobb kockázatú és hosszabb távú beruházásokat. A digitalizáció, az MI és a munkaerőfejlesztés területén célzott intézkedések és külső finanszírozási lehetőségek jelentősen javíthatnák a hazai cégek versenyképességét.
