Jack Mardack, az Oyster társalapítója szerint a távmunka, és nem a mesterséges intelligencia (MI), gyakorol negatív hatást a fiatalok munkaerőpiaci felvételi arányára. Az Oyster 2019‑ben indult HR‑tech startupként, amely a földrajzi korlátok nélküli munkaerőpiacra épít: a platform lehetővé teszi, hogy munkavállalók távolról dolgozzanak külföldi cégeknek, miközben a helyi foglalkoztatási és adószabályoknak megfelelnek. A cég a pandémia alatt és után gyors növekedésen ment keresztül, mára unikornissá vált.
A vállalat 2019‑es alapítása óta hét befektetési körben összesen 291 millió dollár tőkét gyűjtött. Legnagyobb körüket 2022‑ben zárták, amikor 150 millió dollárnyi finanszírozás érkezett (akkori árfolyamon mintegy 48 milliárd forint). Ma az Oyster 70‑nél több országban van jelen, 550 alkalmazottat foglalkoztat, ugyanakkor továbbra sincs egyetlen fizikai irodája sem. A cég B Corp minősítéssel is rendelkezik, amelyet olyan vállalatok kapnak meg, amelyek magas szinten teljesítenek társadalmi és környezeti felelősségvállalásból, átláthatóságból és elszámoltathatóságból.
Budapesti látogatás és európai kilátások
Jack Mardack június elején Budapestre érkezett egy panelbeszélgetésre, előtte pedig a Forbes.hu‑nak adott interjút az Európa versenyképességéről, a mesterséges intelligencia hatásairól és a globális munkaerőpiac jövőjéről. Mardack szerint Európa készen áll arra, hogy a startupvilágban felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, ám a régiónak – így Magyarországnak is – még nagyobb utat kell megtennie a legfejlettebb ökoszisztémákhoz képest.
Szerinte az Európai Unió és az Európai Bizottság növekvő finanszírozási aktivitása, valamint a szabályozási és politikai fókusz segítik a felzárkózást. Ugyanakkor három, a növekedést gátló tényezőt említ: a tőkepiac korlátait (különösen a növekedési fázisra fordítható nagyobb források hiányát), a szabályozási akadályokat és az európai kultúra kockázatkerülőbb jellegét, amely kevésbé ünnepli a vállalkozói sikert.
Távoli működés: elv vagy elköteleződés?
Az Oyster irodamentes modelljét Mardack elköteleződésnek nevezi: a cég úgy tervezi működését, hogy ne legyen fizikai központja. Szerinte a dokumentáció‑ és folyamatorientált munka, a „Follow the Sun” elv és strukturált jóváhagyási rendszerek lehetővé teszik, hogy egy globálisan elosztott csapat hatékonyan dolgozzon időzóna‑különbségek mellett. Hozzáteszi, hogy a távmunka sokszor megőrizheti a hazai tehetségeket: egy magyar szoftvermérnök például dolgozhat egy amerikai cégnek anélkül, hogy kiköltözne.
Ugyanakkor Mardack azt is megjegyzi, hogy a távmunka aránya inkább a tapasztaltabb munkaerőt részesíti előnyben, mert ők kevesebb felügyeletet igényelnek; ez részben magyarázhatja a juniorok felvételi arányának csökkenését.
Mesterséges intelligencia: kockázat és lehetőség
Mardack szerint az MI átalakítja a munkaköröket, de nem feltétlenül csökkenti a juniorok lehetőségeit — különösen ha a vizsgálatban figyelembe veszik a távmunka hatásait. A legkeresettebb készségek közé immár a promptolás, az MI‑ügynökök építése és a nagy nyelvi modellek használatának ismerete tartozik. Azt javasolja a fiataloknak, hogy ismerkedjenek meg a nagy nyelvi modellekkel, építsenek MI‑ügynököket, és használják ezeket saját termelékenységük növelésére.
A korábbi technológiai átalakulásokhoz hasonlóan az MI is megszüntet bizonyos munkaköröket, miközben új, magasabb hozzáadott értékű munkákat teremt. A különbség most az, hogy ez a váltás sokkal gyorsabban zajlik és több iparágat érint, ezért Mardack azt tanácsolja, hogy mindenki kritikus szemmel nézze át munkája automatizálható részeit, és fejlessze azokat a képességeket, amelyek nem helyettesíthetők.
Az alapítók és a kockázatitőke perspektívája
Mardack szerint az MI demokratizálja a vállalkozásindítást: lehetőséget ad szélesebb körű alapítói profiloknak. A kockázati tőke ugyanakkor ma is figyel az MI‑használatra; szerinte furcsa döntés lenne tudatosan elzárkózni a technológiától. Az Oyster korai befektetéseiben az impact, vagyis a társadalmi hatás szintén szerepet játszott: az első seed körüket 2020 februárjában zárták, és azóta az impact befektetések piaca jelentősen nőtt (a körülményekre Mardack szerint ma mintegy 1,7 billió dolláros piacra lehet számítani és évi kb. 20 százalékos növekedésről beszélnek a szakmai források óta).
Magyarország versenyképessége és az unikornis esélye
Arról, hogy miért teljesít jobban néhány közép‑kelet‑európai ország, mint Magyarország, Mardack három fő okot említ: tőkehozáférés, társalapítók és technológiai tudás. Úgy véli, Magyarországnak nincs tehetségproblémája, a kérdés az, hogy miért nem fordítódik át több tehetség globálisan sikeres startupok létrehozásába. Az MI lehetőséget teremthet a versenyhátrányok csökkentésére, és hozzájárulhat ahhoz, hogy több nemzetközileg is versenyképes magyar vállalkozás jöjjön létre.
Mardack végkövetkeztetése szerint a kihívás adott: a kérdés az, hogy az itteni ökoszisztéma szereplői és a finanszírozók képesek‑e biztosítani a továbblépéshez szükséges tőkét, szabályozási rugalmasságot és kultúrát ahhoz, hogy Magyarországon is megszülessen az első hazai unikornis.
Összegzés
Az Oyster története és Jack Mardack gondolatai egyaránt azt mutatják, hogy a távmunka és az MI átalakítják a globális munkaerőpiacot. Míg a távmunka rövidtávon torzíthatja a junior munkavállalók elhelyezkedési esélyeit, az MI új készségek és vállalkozási lehetőségek felé nyit. Magyarország számára a legnagyobb feladatok továbbra is a tőkehozatal, a szabályozási környezet és a vállalkozói kultúra fejlesztése — ezek hiányában nehéz lesz világszínvonalú startupokat építeni, még akkor is, ha a tehetség megvan.
