Iparág

Japán és Nagy-Britannia a közös következő generációs vadászgép és szélesebb védelmi‑gazdasági együttműködésről tárgyalt

Sanae Takaicsi japán miniszterelnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Londonban tárgyaltak a védelmi együttműködés további mélyítéséről, különös tekintettel a Global Combat Air Programme (GCAP) nevű, Japán, Nagy-Britannia és Olaszország közös fejlesztésére.

Japán és Nagy-Britannia a közös következő generációs vadászgép és szélesebb védelmi‑gazdasági együttműködésről tárgyalt

Sanae Takaicsi japán miniszterelnök és Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap Londonban tárgyaltak arról, hogyan lehet tovább mélyíteni a két ország együttműködését a biztonság‑ és védelempolitika területén. A találkozó egyik központi témája a Global Combat Air Programme (GCAP) volt — a Japán, az Egyesült Királyság és Olaszország által közösen fejlesztett következő generációs harci repülőgép programja.

A GCAP és a cél: új harci repülőgép 2035‑re

A GCAP keretében a három ország azt tervezi, hogy 2035‑re új generációs vadászgépet fejleszt. A megbeszélésen Sanae Takaicsi hangsúlyozta, hogy Japán és Nagy‑Britannia kapcsolatainak biztonsági és védelempolitikai dimenziója „már közel áll a szövetségesi szinthez”, és kifejezte reményét a továbblépésre. Keir Starmer megerősítette Nagy‑Britannia elkötelezettségét a program mellett.

A felek várhatóan még júniusban aláírják a projekt következő szakaszát elindító nemzetközi szerződést, amely a fejlesztés további ütemezését és finanszírozási mechanizmusát hivatott szabályozni.

Finanszírozási bizonytalanságok

A GCAP jövőjét azonban több tényező is bizonytalanná teszi. A Bloomberg értesülése szerint késik a brit finanszírozás, és a program egyik fontos brit támogatója, John Healey brit védelmi miniszter csütörtökön lemondott. Emellett Londonban elhúzódnak a költségvetési viták, ami tovább nehezítheti a brit pénzügyi hozzájárulás ütemét.

Ezzel szemben a másik két partner ország már jelentős összegeket különített el a fejlesztésre: az olasz parlament februárban jóváhagyott egy 10,7 milliárd dolláros finanszírozási tervet, míg Japán az elmúlt öt évben több mint 500 milliárd jent fordított a programra, és az idei költségvetésben további 170 milliárd jent különített el erre a célra.

Gazdasági és technológiai együttműködés

A védelmi tárgyalások mellett a két ország a gazdasági és technológiai kapcsolatok erősítéséről is egyeztetett. A tervek szerint új partnerség jöhet létre a japán beruházások brit kutatás‑fejlesztésbe történő becsatornázására, különös hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligenciára, a kvantumszámítástechnikára, a polgári nukleáris technológiákra és a védelmi iparra.

Energetika: offshore szélenergia befektetések

Energetikai együttműködés terén a brit kormány akár 9 milliárd fontnyi beruházást kíván bevonzani az offshore szélerőművi szektorba. A brit tervek szerint ezek az beruházások hozzávetőlegesen 8 millió háztartás ellátását tudnák biztosítani.

Miért számít ez?

A GCAP és a kétoldalú együttműködés mélyítése stratégiai jelentőségű mindkét országnak: egyrészt a katonai képességek korszerűsítése révén, másrészt a technológiai és energetikai szektorokban kialakuló kapcsolatok miatt. Ugyanakkor a brit költségvetési bizonytalanságok és a politikai változások — például John Healey lemondása — kockázatot jelentenek a program ütemére és költségvetésére nézve.

A találkozó tehát megerősítette a politikai szándékot a szorosabb együttműködésre, miközben a jövőbeni megvalósítás technikai és pénzügyi kihívásokkal néz szembe.