A Financial Times szerint a kínai vezetés megfontolja az exportkorlátozások kiterjesztését olyan területekre, mint a fejlett mesterséges intelligencia, a betanításhoz használt adatok és stratégiai jelentőségű külföldi felvásárlások. A javasolt intézkedések célja, hogy a legmodernebb AI-fejlesztések, modellek és a hozzájuk kapcsolódó adatok nagyobb része Kínában maradjon, így csökkentve a nyugati ellenőrzés lehetőségét.
Mit tartalmazhatnak a javaslatok?
- Betanítási adatok korlátozása és a modellek letölthetőségének szabályozása: a kínai hatóságok az Alibaba, a ByteDance és a Zhipu nevű vállalatokkal tárgyaltak arról, hogy miként lehetne megakadályozni a kritikus adatok és nyílt modellek szabad külföldi exportját vagy letöltését.
- Chipgyártás külföldi partnerekkel: a tervek szerint megtiltható lehetne, hogy a Huawei, az Alibaba vagy a ByteDance olyan külföldi gyártókkal – például a tajvani TSMC-vel – készíttessék a chipjeiket.
- Ellenőrzés a felvásárlások felett: szigorodhatnak a külföldi vagy külföldön bejegyzett tranzakciók engedélyezési gyakorlatára vonatkozó szabályok, ezzel is csökkentve a stratégiai technológiák külföldi kontroll alá kerülésének esélyét.
Hogyan érintené ez a kínai vállalatokat és a piacot?
A korlátozások célja a technológiai fölény fenntartása Kínán belül, de szakértők szerint ugyanakkor lassíthatják a kínai AI terjedését nemzetközi piacokon, ami hosszabb távon rontaná a kínai cégek versenyképességét a globális versenytársakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben.
A lap szerint a kínai ügyfelek a jövőben továbbra is hozzáférhetnek a kínai szolgáltatásokhoz és modellekhez, így ezek a cégek bevételt szerezhetnének. Ugyanakkor a nyílt modellek – amelyeket a DeepSeek és a Moonshot is nyilvánosan elérhetővé tett – letöltésének korlátozása jelentős hátrányt jelenthet: az ilyen modelleket a felhasználók letölthetik, telepíthetik és saját igényeik szerint módosíthatják, ami sok fejlesztés esetében előnyt ad a terjesztésben.
Ezzel szemben az amerikai Anthropic vagy OpenAI által használt modellek zártabbak; ez korábban Kínának adott egyfajta piaci lehetőséget a nyitott modellek révén, de a tervezett korlátozások e versenyelőnyt csökkentenék.
A chipgyártás korlátozása különösen érzékeny lehet: ha a Huawei, az Alibaba vagy a ByteDance nem használhatná például a TSMC szolgáltatásait, a vállalatok valószínűleg gyengébb teljesítményű hardverre kényszerülnének, ami közvetlenül rontaná a termékeik versenyképességét.
Felvásárlások és jogi kiskapuk bezárása
A tervezett szigorítások kiterjednének a felvásárlásokra is: a napokban megjelent hírek szerint a Meta 2 milliárd dollárért vásárolta volna fel a kínai alapítású, Szingapúrban bejegyzett Manus nevű vállalatot, amelyet egyesek a következő OpenAI-hoz hasonlítottak. A kínai kormánynál felmerülő aggályok és a szabályozói lépések az ilyen tranzakciókat is nehezebbé tehetik; a szóban forgó ügylet híre kapcsán a tranzakciót vissza is vonták.
Miért számít ez?
A javasolt intézkedések jól mutatják a kínai politika kettős célját: egyrészt biztosítani a stratégiai technológiák ellenőrzését és védelmét, másrészt megőrizni a nemzeti versenyképességet. Ugyanakkor a külföldi hozzáférés korlátozása rövid távon védheti a belső piacot, hosszabb távon viszont lassíthatja a technológiai fejlődést és csökkentheti a kínai vállalatok nemzetközi befolyását.
A Financial Times beszámolója szerint a kérdésekről a kínai kereskedelmi minisztérium folytatott egyeztetéseket az érintett hazai vállalatokkal; a végleges szabályok bevezetése és hatálybalépése azonban még nem ismert.
