Kína kabinet-szintű gazdasági és fejlesztéspolitikai szabályozó szerve megakadályozta, hogy a Meta felvásárolja a Manus nevű céget, egy szingapúri székhelyű, kínai gyökerekkel rendelkező startupot, amely népszerű, „ügynok-szerű” (agentic) mesterséges intelligencia-technológiát kínál. A felek felbontották a tranzakciót, amelynek értékét legfeljebb 2,5 milliárd dollárra becsülték.
Milyen lépések történtek és mikor
- A Manus-t a Butterfly Effect nevű, Kínában alapított cég fejlesztette ki: általános célú, olyan ügynököt hoztak létre, amely hosszú, több lépcsős feladatokat képes elvégezni minimális felhasználói beavatkozással.
- Manus meghívásos bétaként indult 2025 elején, gyors felhasználói és befektetői érdeklődést vonzott. A startup júliusban átköltözött Szingapúrba, és év végére 100 millió dolláros éves visszatérő bevételt (annual recurring revenue) jelentett, amely havi alapon körülbelül 20 százalékkal nőtt.
- 2025 decemberében a Meta bejelentette a Manus megszerzésére irányuló megállapodást, és elkezdte integrálni a Manus technológiáját a Facebookon, Instagramon és WhatsAppon kínált AI-chatbotokba és szolgáltatásokba; emellett a Manus-t önálló üzletágként is tovább kívánta működtetni.
- A következő hónapban a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (National Development and Reform Commission, NDRC) biztonsági átvilágítást indított, aggályokat felvetve az adatátvitellel és a kínai területen működő szolgáltatások külföldi tulajdonlásával kapcsolatban.
- 2026 áprilisa körül az ügynökség közölte, hogy sokkal szigorúbban fogja vizsgálni a külföldi befektetéseket a hazai mesterséges intelligencia-vállalatokban, különösen az Egyesült Államokból érkező befektetések és felvásárlások kordában tartása érdekében. Végül az NDRC megtiltotta a Meta–Manus tranzakciót.
Miért számít ez
A döntés több szempontból jelentős:
- Szabályozói üzenet: Peking azt demonstrálta, hogy stratégiai jelentőségűnek tekintett technológiák esetén fenn kívánja tartani az ellenőrzést, különösen olyan fejlesztések fölött, amelyek Kínában indult technológiára, tehetségre vagy működésre épülnek.
- Kockázat a „Szingapúr-stratégiának”: sok kínai startup eddig azzal számolt, hogy jogi és piaci rugalmasságot nyer azáltal, hogy áthelyezik bejegyzésüket Szingapúrba vagy más joghatóságba, majd külföldi tőkét és partnerségeket vonzanak. A mostani lépés ezt a lehetőséget hátrányosan érinti: alapítók és befektetők visszavonnak külföldre költözésre, felvásárlásokra vagy európai és amerikai források bevonására irányuló terveket.
- Geopolitikai kontextus: az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versengés már évek óta kiterjed a gazdasági befolyásra, katonai képességekre és nemzetbiztonságra. A múltbeli intézkedések közé tartozik az Egyesült Államok által 2019-ben a Huawei elleni feketelistázás és 2022 óta a félvezető-kivitelre vonatkozó szigorúbb korlátozások. Peking is bevezetett szabályokat a külföldi szereplők piaci hozzáférésére és a nyugati technológiáktól való függőség csökkentésére.
Hatás a piaci szereplőkre
A döntés közvetlen megtorpanást okozott a régióban tevékenykedő alapítók és befektetők körében. Számos startup leállítja vagy újragondolja a külföldre költözésről, nemzetközi finanszírozás kereséséről és amerikai vagy európai felvásárlások kereséséről szóló terveit. A szigorúbb politikai felügyelet miatt a nemzetközi tőkebeáramlás és a transznacionális technológiai együttműködések folyamata lassulhat.
Következtetés
A Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság döntése, hogy megakadályozza a Meta és a Manus egyesülését, egyértelmű üzenetet küldött arról, hogy milyen irányba szeretné terelni a hazai technológiai fejlesztések feletti kontrollt. Ez a lépés egyben éles korlátot jelent a kínai eredetű AI-technológiák nemzetközi üzleti stratégiái számára, és növeli annak esélyét, hogy a két szuperhatalom közötti technológiai csere további megszorulásokkal fog járni.
