Gong Tao, Kína budapesti nagykövete azt nyilatkozta, hogy nem számít a magyar–kínai kapcsolatok romlására a hazai politikai változások után; épp ellenkezőleg, több területen, így a robottechnológia, a mesterséges intelligencia (MI), a 6G távközlés és a megújuló energia frontján a kapcsolatok bővülését reméli. A nyilatkozatot Gong Tao pénteken tette a Kínai Nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón; az esemény időpontja június 12. volt.
A nagykövet beszámolója szerint a kínai vezetés részéről is jelezték a folytatás szándékát: a kínai miniszterelnök gratuláló üzenetet küldött Magyar Péternek az új magyar kormány megalakulása után, amelyben hangsúlyozta a fokozott együttműködés és a jó kapcsolatok folytatásának szándékát. Magyar Péter válaszában szintén fontosnak nevezte a Kínával fenntartott kapcsolatokat és a további fejlődésbe vetett bizalmát.
Gong Tao elmondta, hogy voltak helyi kapcsolatfelvételek is az új magyar politikai vezetés és a Kínai Nagykövetség között. A nagykövet személyesen találkozott Magyar Péter miniszterelnökkel, Forsthoffer Ágnes házelnökkel, Orbán Anita külügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel az Országgyűlés alakuló ülésén. A külügyminisztérium által a diplomáciai testületnek rendezett fogadáson a nagykövet Folytatta a beszélgetést Orbán Anitával; eddig a találkozók inkább bemutatkozó jellegűek voltak, de a nagykövet bízik a mélyebb párbeszéd mielőbbi elindulásában.
A Telex kérdésére Gong Tao kijelentette, hogy nem tart attól, miszerint az újra érkező uniós források miatt visszaszorulnának az utóbbi években erősödött magyar–kínai pénzügyi és finanszírozási kapcsolatok — például a panda kötvények, a zöld panda kötvények, a kínai hitelek és a budapesti renminbi-központ. Kifejezte örömét Magyarország megerősödő kapcsolata miatt az uniós államokkal, ugyanakkor abban bízik, hogy Magyarország párhuzamosan fenntartja és fejleszti a Kínával fennálló nexusát. Szerinte ez a két irány nem áll egymással szemben, hanem kölcsönösen erősítheti egymást, és Magyarország fontos szerepet tölthet be a kínai–európai uniós viszony fejlesztésében.
A nagykövet nem adott pontosabb időpontot arra vonatkozóan, mikor indulhat újra a személyforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon, és nem részletezte a Tisza-kormány által említett felülvizsgálat tartalmát. Hangsúlyozta azonban, hogy bízik abban, a kínai vállalatok megfelelően hozzájárultak az építkezéshez.
Gong Tao beszámolt arról is, hogy figyelemmel kíséri a nagyobb kínai beruházásokat, különösen az elektromos jármű- és akkumulátoriparban, és időnként jár Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. A nagykövet szerint az ilyen üzemeket nemcsak a magyar exportot vagy a GDP-t növelő tényezőként érdemes nézni: hozzájárulhatnak a helyi foglalkoztatottság növeléséhez, a technológiatransferhez és a tudásintenzív ágazatok térnyeréséhez is.
