Kína egy ötéves, többbillió jüanos programmal kíván országos hálózatot építeni AI-adatközpontokból; a Bloomberg értesülései szerint a tervek kiinduló költségvetése körülbelül 2 billió jüan (megközelítőleg 91 197 milliárd forint). A beruházás célja, hogy 2028-ra a létesítményeket egyetlen informatikai hálózatba kapcsolják.
A projektet a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (National Development and Reform Commission) felügyelné, míg az adatközpontokat a távközlési cégek, többek között a China Mobile és a China Telecom üzemeltetnék.
Belföldi chipgyártás és beszállítói célok
A terv része az is, hogy a felhasznált chipek legalább 80 százalékát belföldi beszállítók biztosítsák, köztük a Huawei. Ez stratégiai lépésnek számít az amerikai technológiai korlátozások fényében: az Egyesült Államok hosszú ideje korlátozza, hogy kínai szereplők milyen hozzáférést kapnak amerikai technológiákhoz, és Peking célja a függőség csökkentése.
Iparági becslések szerint a kínai belföldi beszállítók a kínai AI‑chipek iránti kereslet mintegy 76 százalékát tudhatják majd kielégíteni 2030‑ra.
Műszaki és logisztikai kihívások
A Tom's Hardware megjegyzése szerint a projekt teljes költsége jelentősen meghaladhatja az induló 2 billió jüanos becslést: ha az adatközpontokhoz szükséges energiaellátást és hálózati fejlesztéseket is beleszámítják, a költségek meghaladhatják az 5 billió jüant (kb. 228 004 milliárd forint).
További technológiai korlátot jelent, hogy Kínában jelenleg leginkább a 7 nanométeres gyártási technológiának megfelelő chipeket tudják előállítani, ami elmarad a nyugati élvonalbeli gyártástechnológiáktól. Emellett a lépték is komoly kihívás: a forrás említése szerint a Huawei 2025‑ben mintegy 812 ezer darab nagy sávszélességű memóriachipet gyártott, de a beszállítók számára nehézséget jelenthet ezt a termelési tempót fenntartani vagy gyorsan növelni.
Miért számít ez?
A terv — ha megvalósul — jelentősen megerősítheti Kína kapacitását a mesterséges intelligencia‑alkalmazások támogatásában, és csökkentheti a külföldi technológiai függőséget. Elemzők azonban rámutatnak: a célok teljesítése nagymértékben függ a gyártástechnológiai fejlesztésektől, az energetikai beruházásoktól és attól, hogy a beszállítók tudják‑e növelni a termelést a szükséges mértékben. Ha a kínai beszállítók képesek lesznek többségében kielégíteni az igényt, az tovább csökkentheti az Egyesült Államok szankcióinak hatékonyságát.
