A Financial Times anyaga szerint az OpenAI és a Google olyan vállalatoknak értékesített fejlett mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat, amelyek anyavállalatai a Pentagon feketelistáján szerepelnek, és amelyekről az Egyesült Államok gyanítja, hogy kapcsolatban állhatnak a pekingi hadsereggel. A tranzakciók rávilágítottak egy szabályozási hézagokra, amelyek megnehezítik Washington törekvését, hogy korlátozza Kína technológiai és katonai előretörését az MI területén.
A két amerikai cég megerősítette a Financial Timesnak, hogy szolgáltatásokat nyújtanak olyan leányvállalatoknak, amelyek Kína nagy technológiai vállalataihoz — Alibaba, Baidu és Tencent — köthetők, de amelyek székhelye például Szingapúrban vagy Hongkongban található. Ugyanakkor a Pentagon és az amerikai kormány az anyavállalatokat azzal vádolja, hogy együttműködnek a kínai hadsereggel.
OpenAI intézkedése és a tudásdesztilláció gyanúja
A Financial Times megkeresésére az OpenAI közölte, hogy az előző hónapban felfüggesztette az Alibabához köthető felhasználók hozzáférését az alkalmazásprogramozási felületéhez (API), mert visszaélésre, konkrétan tudásdesztillációra gyanakodtak. A tudásdesztilláció alatt azt értik, amikor egy meglévő modell kimeneti adatait felhasználják egy másik, versengő rendszer betanításához.
Az OpenAI azt is közölte, hogy erről tájékoztatta az amerikai kormányt, és hangsúlyozta, hogy Kína területén nem teszi elérhetővé a szolgáltatásait, ugyanakkor egyes kínai tulajdonú vagy kínai székhelyű cégek részére megengedi az eszközök használatát olyan harmadik országokban, ahol szerinte biztosítható a biztonsági előírások betartása. A vállalat álláspontja szerint az állampolgárság önmagában nem kizáró ok a hozzáférésnél, de előnyben részesítenék a demokráciák által formált biztonsági normákat.
Google, Anthropic és a tiltások hatékonysága
A Google közölte, hogy MI-szolgáltatásai Hongkongban és Szingapúrban is elérhetők, amennyiben a partnerek betartják a felhasználási feltételeket, köztük a tudásdesztilláció tilalmát. A cég azonban elismerte, hogy a földrajzi alapú korlátozások önmagukban nem biztosítanak teljes védelmet, mert kész szereplők képesek lehetnek kijátszani ezeket a szabályokat.
Az Anthropic ezzel szemben megtiltotta a kínai vállalatoknak és külföldi leánycégeiknek a fejlett modelljei használatát, de a vállalat is elismerte, hogy a tiltás érvényesítése nehézségekbe ütközik. Anthropic korábban már azt állította, hogy több kínai MI-labor, köztük a DeepSeek, a Moonshot és a MiniMax nem engedélyezett tudásdesztillációt végzett. A cég a kongresszusnak írt levelében azt is megemlítette, hogy az Alibaba 25 ezer fiktív felhasználói fiók révén több mint 28,8 millió üzenetváltást generált a Claude modelllel, ami súlyosan sértheti a felhasználási feltételeket.
Szabályozási hézagok és szakértői kritikák
A hírek ismét felélesztették a hangokat, amelyek a mesterségesintelligencia-modellek szigorúbb ellenőrzését sürgetik, hasonlóképp ahhoz, hogy az Egyesült Államok már korlátozza a nagyteljesítményű modellek betanításához szükséges mikrochipek exportját. Washington eddig elsősorban egyes fejlett modellek — például az Anthropic Mythos és Fable, illetve az OpenAI GPT-5.6 — hozzáférését korlátozta, de a legfejlettebb szoftverek széles körű használatát általánosan nem tiltotta meg a kínai hátterű vállalatok számára.
A problémát súlyosbítja, hogy a kongresszus által összeállított, úgynevezett 1260H-listán szereplő vállalatokra is érvényesek ezek a hiányos korlátozások. Chris McGuire, a Council on Foreign Relations külkapcsolati tanácsának szakértője szerint az élvonalbeli MI-modelleket nem lenne szabad kínai székhelyű vállalatok rendelkezésére bocsátani. McGuire kritikával illette a Trump‑kormányzatot is, mondván, hogy míg politikailag hangsúlyozzák Kína versenyeztetését az MI‑területen, a szoftveres exportkorlátozások szigorítására nem tettek érdemi lépéseket — pedig ez lenne szerinte a leghatékonyabb eszköz Peking lassítására.
Miért számít ez?
A Financial Times által feltárt esetek azt mutatják, hogy az amerikai technológiai vállalatok és a kínai hátterű cégek közötti üzleti kapcsolatok technikailag jogszerűk lehetnek, de ugyanakkor kihasználhatók a katonai-technológiai verseny elleni amerikai törekvések kijátszására. A tudásdesztilláció és a fiktív fiókokkal végrehajtott széles körű adatgyűjtés kockázatot jelent a modellek kontrollálhatóságára és az érzékeny technológia terjedésére nézve.
A fejlemények megmutatják, hogy a jelenlegi szabályozási keretek mennyire nehezen tartanak lépést az MI területén kialakuló új módszerekkel és a nemzetközi céghálók trükközéseivel. A vita várhatóan folytatódik a szigorúbb szolgáltatás‑hozzáférési szabályok, a földrajzi és tulajdonosi alapú korlátozások, valamint a szabályozás végrehajthatóságának erősítése körül.
Címkék: Kína, mesterséges intelligencia, Alibaba, Tencent, Baidu, Google, OpenAI, Anthropic, tudásdesztilláció, exportkorlátozás, 1260H-lista
Dátumok a kapcsolódó anyagokból: 2026. 07. 03., 2026. 06. 27., 2026. 06. 25.
