A mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem elképzelés, hanem a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) mindennapi működésének része. A cikk szerint ma tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, amely megfelelhet az Európai Unió új, élesedő AI Act szabályainak.
Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője szerint a valódi kockázat nem maga az AI-technológia használata, hanem annak dokumentálatlan és kontroll nélküli alkalmazása. „Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. ... A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése” — mondta a szakember.
Mit jelent az EU-s szabályozás a gyakorlatban?
Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó, úgynevezett AI Act-je már hatályban van, de a vállalkozások számára döntő jelentőségű fordulópont 2026. augusztus 2-a lesz: ettől a naptól válnak kötelezővé az előírások döntő része. A szabályozás különösen a magas kockázatú AI-rendszerekre ír elő szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági követelményeket.
A jogi és adminisztratív elvárások be nem tartása nem csak bürokratikus hiányosság: súlyos jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet. Az AI Act ugyanis szankciókat helyez kilátásba, és a bevezetett bírságok mértéke különösen a tőkehiánnyal küzdő kkv-k számára veszélyes lehet — akár a működés stabilitását vagy az üzletmenetet is fenyegetheti.
Idő a felkészülésre — de szűkös a határidő
A következő hónapokban a hazai vállalkozásoknak érdemes intenzíven dolgozniuk az átálláson: augusztus elejétől a magas kockázatú rendszereket érintő előírások teljes körű alkalmazása lesz kötelező. A felkészülési időszak lezárulása után a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.
Rammacher Zoltán hangsúlyozta, hogy a tudatosan felépített, átlátható AI-használat nemcsak a megfelelőséget szolgálja, hanem erősítheti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. „A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra” — mondta.
Következmények és javaslatok
A cikk arra figyelmeztet, hogy a strukturált átállás és a meglévő AI-rendszerek felülvizsgálata kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy a szabályozás ne akadályt, hanem a kiszámíthatóbb, bizalomra épülő digitális gazdaság alapját jelentesse. A vállalkozásoknak többek között dokumentációs rendet kell kiépíteniük, átláthatósági követelményeket kell teljesíteniük, és kiberbiztonsági intézkedéseket kell bevezetniük a nagyobb rendszerkockázatot jelentő alkalmazások esetén.
Miközben a dolgozók kétharmada már használ valamilyen MI-eszközt — amint azt a kapcsolódó kutatások is jelzik —, a szabályozott háttér hiánya továbbra is éles kockázat marad a hazai kkv-szektor számára.
Összefoglalva: a magyar kkv-knak gyorsan lépniük kell, ha el akarják kerülni az AI Act által várható szankciókat és egyben versenyelőnyre szeretnének szert tenni a szabályozott, átlátható AI-használattal. A legfontosabb határidő 2026. augusztus 2.: ettől kezdve válnak kötelezővé a szabályok jelentős része.
