A McKinsey & Company júniusban publikált, "Prompt Magyarország – A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére" című tanulmánya szerint Magyarországon a bérek felzárkózása gyorsabban történt, mint a termelékenység növekedése, így a foglalkoztatás bővítésére építő növekedési modell nem tartható fenn hosszú távon.
A tanulmány megállapítása szerint a magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal emelkedtek, miközben a foglalkoztatottsági ráta ma már meghaladja a 80 százalékot. Ugyanakkor a vállalati egységnyi munkaerőköltség az elmúlt évtizedben jóval gyorsabban nőtt, mint a termelékenység, ami korlátot jelent a további bérfelzárkózás számára.
Az MI potenciálja és korlátai
A McKinsey Global Institute becslése szerint Magyarországon az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke körülbelül 15 milliárd euróra tehető, ami a hazai GDP 6–7 százalékának felel meg. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik azokkal az uniós forrásokkal, amelyek mostanában válnak felhasználhatóvá a kormány tárgyalásai nyomán.
A tanulmány hangsúlyozza azonban, hogy a technológiai lehetőség megtérüléséhez szemléletváltás szükséges mind a magán-, mind az állami szektorban: az MI önmagában nem elég, ha azt pusztán újabb eszközként, a működés átalakítása nélkül alkalmazzák. A sikerhez szükséges feltételek között említi a munkavállalói kompetenciák fejlesztését, a működési modell átalakítását, valamint az adat- és technológiai alapok megerősítését.
A tanulmány rávilágít a hazai gazdasági szerkezet egyenlőtlenségeire, a gyakran változó szabályozási környezetre és a szétaprózott fejlesztési forrásokra, mint az MI-alkalmazások terjedését visszafogó tényezőkre. Ugyanakkor kiemeli a meglévő előnyöket is: a viszonylag fejlett digitális infrastruktúrát és az e-közigazgatás fejlettségét, amelyek jó kiindulópontot jelenthetnek egy MI-alapú termelékenységi fordulathoz.
Öt stratégiai terület
A McKinsey azonosította azokat a területeket, ahol viszonylag gyorsan kézzelfogható termelékenységi hatás érhető el:
- a kis- és középvállalkozások (kkv-k) felzárkóztatása,
- oktatás és átképzés,
- ágazati MI-bajnokok kialakítása,
- államigazgatás digitalizációja és MI-használata,
- egészségügy.
A tanulmány szerint különösen a kkv-k esetében jelentős a bérnyomás: a vállalati költségek emelkedése és a termelékenység közötti eltérés miatt ezek a cégek ki vannak téve versenyképességi kockázatoknak, és az MI alkalmazása felébresztheti bennük a szunnyadó innovációs potenciált.
Vezetői nézőpontok
Havas András, a McKinsey partnere azt emelte ki, hogy Magyarország lépéselőnybe kerülhet, ha minél hamarabb kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket. Szerinte most van esély olyan képességek megszerzésére, amelyek korábban – tőkehiány vagy háttérinfrastruktúra miatt – elsősorban a nagy és fejlett gazdaságok számára voltak elérhetők. Hangsúlyozta azonban, hogy a siker kulcsa nem annyira a technológia önmagában, hanem az alkalmazás átgondoltsága és kifinomultsága.
Matécsa Márta, a McKinsey partnere szerint az MI a gazdaság minden szegmensét érinti és megváltoztatja a munka természetét, ezért átfogó modellváltásra van szükség. Kiemelte: a sokféle felhasználási mód, a könnyű hozzáférhetőség és a költséghatékonyság miatt az MI különösen alkalmas lehet a kkv-k innovációs potenciálának felszínre hozására.
Következtetés
A McKinsey tanulmánya egyértelműen az MI-t az egyik lehetséges kitörési pontként azonosítja Magyarország számára, de hangsúlyozza, hogy önmagában a technológia nem oldja meg az ország termelékenységi gondjait. A megvalósítás sikere azon múlik, hogy az emberek, az állam és a vállalatok miként használják a mesterséges intelligenciát az átalakítás motorjaként: a technológiától elvárt hatás csak akkor következik be, ha az átalakítás szervezeti és képességoldali feltételeit is megteremtik.
