Kedden az Európai Unió tagállamai, az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői 12 órán át tárgyaltak az úgynevezett AI Omnibus, vagyis az MI-rendelethez kapcsolódó módosító csomag végső szövegéről, de nem sikerült politikai megállapodást kötni. A megbeszélést a Next Web tudósítása szerint elhalasztották: a tárgyalásokat májusban folytatják.
Miről folyt a vita?
A legfőbb nézeteltérés annak a kérdésnek a körül forgott, hogy a fogyasztói termékekbe ágyazott, magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek—például orvostechnikai eszközök, játékok, okosautók vagy ipari gépek—mentesüljenek-e az EU MI-rendelet további következményei alól. Az Európai Parlament azt javasolta, hogy ezekre a rendszerekre elegendő legyen a már meglévő ágazati szabályozás alkalmazása. A Tanács, amely a tagállamok képviselőiből áll, eddig kevés lelkesedést mutatott egy ilyen, széles körű kivétel bevezetésére.
Mi az MI-rendelet és mi a célja az omnibusznak?
Az Európai Unió egyes tagállamai már korábban is szabályozták bizonyos területeken az MI használatát. A legnagyobb léptékű kezdeményezés az EU MI rendelete, amely 2024 augusztusában lépett hatályba. Ez a világ első átfogó MI-szabályozása; tilt bizonyos felhasználási módokat, korlátoz egyes fejlesztési irányokat, előírja a gépi rendszerek által előállított tartalmak és az MI-vel való interakció egyértelmű jelölését, valamint nagyobb átláthatóságot és szigorúbb felügyeletet követel a fejlesztők számára.
Az AI Omnibus célja a vállalatokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése annak érdekében, hogy az európai cégek versenyképesebbek maradjanak az amerikai és ázsiai versenytársakkal szemben. Kritikusai szerint azonban az omnibusz gyakorlatilag a korábban kialkudott garanciális védelmek visszabontását jelentené.
Határidők és jogi következmények
A jogszabály jelenlegi állása szerint az MI-rendelet magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó alapvető kötelezettségeit 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni. Az omnibusz egyik kulcsfontosságú eleme az volt, hogy ezt a határidőt kitolják: az önálló, magas kockázatú rendszerek esetében 2027. december 2-ig, a szabályozott termékekbe ágyazott rendszerek esetében pedig 2028. augusztus 2-ig halasztanák az alkalmazást.
Ahhoz azonban, hogy bármelyik határidő-módosítás jogilag hatályba lépjen, néhány héten belül végleges politikai megállapodásra lenne szükség, majd az Európai Parlament hivatalos szavazására, a Tanács jóváhagyására és a jogszabály kihirdetésére — ezeket a lépéseket rövid időn belül kellene végrehajtani, ha a halasztást érvényesíteni akarják.
Következő lépések
A felek májusban folytatják a tárgyalásokat. Ha nem sikerül időben megállapodniuk, az eredeti határidők maradhatnak; ha viszont megegyezés születik, gyors jogalkotási lépésekre lesz szükség a halasztások jogi hatályba léptetéséhez.
A tárgyalás kimenetele fontos lesz az európai techcégek és a fogyasztóvédelem jövője szempontjából: egyszerre forog kockán a versenyképesség támogatása és a korábbi biztonsági garanciák fenntartása.
