A Morgan Stanley befektetési bank új megközelítéssel kezdte meg a SpaceX követését: 300 dolláros célárat közölt, de ennél fontosabb a megváltozott értékelési logika. Az elemzők szerint a cég jelenlegi értékének csupán körülbelül három százalékát adják a hagyományos űripari tevékenységek — vagyis a rakétaindítások és a kapcsolódó szolgáltatások. A jövő fő értéktermelőinek ehelyett a Starlink műholdas internetszolgáltatást és a mesterséges intelligencia (AI) számára kialakított infrastruktúrát tartják.
Miért változik a kép?
A SpaceX saját, idén közzétett tőzsdei dokumentumai és pénzügyi adatai is azt mutatják, hogy a vállalat üzleti modellje átalakulóban van. A cég 2025-ben 18,7 milliárd dollár bevételt ért el, szemben a 2024-es 14 milliárd dollárral. Bár a vállalat továbbra is veszteséges, a bevételnövekedés nagy részét már nem a kilövések adják: a Starlink egyre nagyobb súlyt képvisel.
2026 első negyedévének végén a Starlinknek több mint 10,3 millió előfizetője volt világszerte, három évvel korábban ez a szám még alig haladta meg a kétmilliót. A szolgáltatás ma több mint 160 országban és térségben elérhető, és növekvő számú légitársaság, hajózási vállalat és kormányzati szereplő is használja.
Előfizetéses bevétel kontra egyszeri kilövések
A Morgan Stanley rámutat: míg egy hordozórakéta egyszeri bevételt hoz, a műholdas internetszolgáltatás előfizetési alapon tartós, kiszámítható pénzáramot biztosít. Ezért a Starlink „más” típusú és stabilabb bevételi profilt ad a vállalatnak, és alapot szolgáltathat további bővüléshez.
Az AI és az infrastruktúra: a következő nagy tét
A befektetési bank ennél tovább megy: modelljük szerint az igazán nagy értékteremtés a mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges globális infrastruktúrából származhat. A Morgan Stanley becslése szerint az AI-hoz kötődő bevételek 2026-ban körülbelül 22 milliárd dollárt érhetnek el, 2030-ra 190 milliárd dollárra nőhetnek, 2040-re pedig akár 2 600 milliárd dollárra emelkedhetnek.
A bank elképzelése szerint a SpaceX nem csupán internetszolgáltatóvá válik, hanem adatközpontokkal, nagy teljesítményű számítási kapacitással és műholdas adatkapcsolatokkal kiegészített globális AI-infrastruktúrát épít ki.
Más összehasonlítási alapok
Ennek a szemléletváltásnak az egyik következménye az, hogy a SpaceX-et a jövőben már nem elsősorban más űripari cégekkel érdemes összehasonlítani. Ha az AI-infrastruktúra lesz a kulcs, a releváns versenytársak között felbukkanhatnak a nagy felhőszolgáltatók: Microsoft, Amazon Web Services, Google Cloud vagy Oracle, nem pedig csak Blue Origin, Rocket Lab vagy ULA.
A hagyományos űripar szerepe továbbra is fontos
Ez azonban nem jelenti a klasszikus űripari üzletág eltűnését: az amerikai kormány továbbra is jelentős ügyfél. Idén tavasszal az Egyesült Államok Űrerő (Space Force) 2,29 milliárd dolláros szerződést ítélt oda a SpaceX-nek katonai műholdas adatátviteli hálózat kiépítésére. Emellett a NASA-programok—köztük emberes űrrepülések, a Nemzetközi Űrállomás ellátása és a Hold-program—stabil megrendelést biztosítanak.
Kockázatok és piaci óvatosság
Nem minden elemző osztja a Morgan Stanley optimizmusát: több ház 190–225 dollár közötti célárat adott meg, és a részvény árfolyama a tőzsdei bevezetést követő hetekben visszaesett kezdeti csúcsáról. A SpaceX maga is a tőzsdei dokumentumaiban hangsúlyozza, hogy az AI-üzletág még korai stádiumban van, és jelentős technológiai, finanszírozási és integrációs kockázatokkal jár, különösen az xAI felvásárlását követően.
Miért számít ez?
A Morgan Stanley elemzésének jelentősége nem csupán a 300 dolláros célárban rejlik, hanem abban, hogy a világ egyik legnagyobb befektetési bankja már alapvetően másként látja a SpaceX jövőjét: nem elsősorban rakétagyártóként, hanem lehetséges globális AI- és kommunikációs infrastruktúra-szolgáltatóként. Az, hogy ez a forgatókönyv megvalósul-e, az elkövetkező évtized egyik meghatározó technológiai és befektetési kérdése lehet.
